Nyelvészettel, fordítással foglalkozó cikkek az interneten Thread poster: Péter Tófalvi
|
|---|
Péter Tófalvi 
Hungary
Local time: 12:41
English to Hungarian
+ ...
| Attila Piróth
France
Local time: 12:41
Member
English to Hungarian
+ ...
| Jozsef Gal
Local time: 13:41
Member (2004)
English to Hungarian
+ ...
| Könyvészeti források a Jeromos Univerzitás honlapjáról - természetesen fordításelméleti t | Jun 15, 2004 |
linkek is vannak, plusz online rendelési lehetőség- a könyvek nem mindig méregdrágák....
http://www.stjerome.co.uk
| | | | Jozsef Gal
Local time: 13:41
Member (2004)
English to Hungarian
+ ...
| Umberto Eco új könyve a fordításról | Sep 19, 2004 |
Szervusztok, láthatóan a lassan borongósra váltó kora-ősz nem a bőbeszédűség melegágya, legalábbis a magyar fórum huzamos halkszavúságából ítélve...
Bemásolok egy recenziót a www.litera.hu -ról (melynek fordítómúhelyébe egyébként megéri bepillantani néha) Eco új könyvéről - magyarul egyelőre még nem jelent meg ugyan, de sejthetően nem kell tú... See more Szervusztok, láthatóan a lassan borongósra váltó kora-ősz nem a bőbeszédűség melegágya, legalábbis a magyar fórum huzamos halkszavúságából ítélve...
Bemásolok egy recenziót a www.litera.hu -ról (melynek fordítómúhelyébe egyébként megéri bepillantani néha) Eco új könyvéről - magyarul egyelőre még nem jelent meg ugyan, de sejthetően nem kell túl sokat várni rá.
TRENCSÉNYI KATALIN
Szent Jeromos, egy egér!
Umberto Eco új könyve a fordításról
Szent Jeromos a megmondhatója, mennyire bonyolult feladat a fordítás! E IV. századi tudós paphoz, a Biblia latinra fordítójához, minden fordítók védőszentjéhez folyamodik a műfordító segítségért, ha elakad. Jeromos megbízója maga a pápa volt 382-ben, és feladata sem volt kisebb: Isten szavát átültetni korának köznyelvére. Legnagyobb bírálója pedig Szent Ágoston, aki élesen kifogásolta a Jeromos által választott új kifejezéseket. Hogy kritikájának nyomatékot adjon, Ágoston egy utcai zavargásról is beszámol, amely az új fordításban elhangzott istentisztelet után tört ki - a szöveggel elégedetlen hívek ekképpen tiltakoztak a számukra idegenül hangzó új fordítás ellen.
Bár manapság ritka, hogy a felháborodott olvasó vagy hallgató berendezést rongáljon egy-egy általa kifogásolt megoldás miatt (noha időnként szorgalmaznám a szövegkritika ekként való megnyilvánulását), a fordítói felelősség súlya mit sem változott a nagy előd kora óta. Így aztán külön öröm, amikor a mesterség kiválósága szakkönyvet ír a fordítás művészetéről.
Umberto Eco nem feledkezik meg a fordítók atyamesterének járó tiszteletről: legújabb, Mouse or Rat? Translation as Negotiation (Egér vagy patkány? A fordítás mint egyezkedés) című könyvének címlapjára Szent Jeromost ábrázoló kép került (Simon Vouet festménye), amint egy hallótölcsérnek is beillő harsonával felszerelkezett angyal gondos diktálására figyelve írja munkáját.
A cím amúgy a Hamlet egérfogó jelenetére (III. felvonás, 4. jelenet), azon belül is a kárpit mögötti motozásra felkiáltó Hamlet egy konkrét mondatára utal. ("Hohó, patkány!" kiáltja Hamlet - Nádasdy fordításában -, mielőtt leszúrja a Királyné szobájában a faliszőnyeg mögött hallgatózó Poloniust.) E váratlan felkiáltás és sértés angolról olaszra való lefordítása ("How now! A rat?") azonban nem ilyen egyszerű. Minden olasz fordító végül az egér szót választja. ("Come? Un topo?") Nem mintha nem ismernék a patkányt, vagy finomkodni szeretnének. Választásukat, az olasz és az angol szöveg összeegyeztetését számos kulturális tényező befolyásolja. Nos, Eco könyve erről a fordítói igyekezetről, az összhangba hozásról szól: a folyamatos és kölcsönös dialógusról szerző és szöveg, szerző és olvasó, mű és "befogadó" nyelvi rendszer, és nem utolsósorban a két kultúra között. (Bár Eco a célnyelv kifejezést használja, már csak az általa hangsúlyozott kultúraközvetítő funkciója miatt is szerencsésebbnek érzem ezt a befogadó nyelv szóval érzékeltetni. A cél valami eleve adottat feltételez, ahol lehet "tízest dobni", mert tudjuk, melyik karika jelzi a tízest, míg a befogadó nyelv kifejezés számomra jobban érzékelteti a fordítás dinamikus, egyezkedő, viszonylagos, az adott nyelvhez és kultúrához idomuló voltát.)
Eco félig komoly kísérlettel kezdi könyvét. Mi van, ha állítása nem igaz, ha a fordítás csupán mechanikus átváltás A és B nyelv lexikája között? Kísérletéhez, Szent Jeromoshoz híven a Genezis első bekezdését választja (angolul). Ezt a szöveget táplálja be az internetes fordítóprogramba, a Babelfish-be, és kéri a szöveg spanyol fordítását. A kapott spanyol szöveget visszafordíttatja angolra (nincs új a nap alatt, mondaná Karinthy), majd az így nyert szöveget németre, azt pedig vissza angolra fordíttatja a Bábelhallal. A végeredmény siralmas és kacagtató: Isten lelke helyett például "fehér szesz" lebegett a vizek felett. - Quod erat demonstrandum, hunyorít ránk Eco professzor, nem megmondtam, hogy a fordításhoz nem elég pusztán a nyelvek grammatikájának ismerete?!
Eco könyve az utóbbi másfél évtizedben tartott egyetemi előadásainak (köztük a 2002-es oxfordi Weidenfeld-előadásoknak) kiegészített és példákkal bőségesen ellátott gyűjteménye. Szemiotikai, nyelvfilozófiai, kultúrantropológiai és nyelvészeti kontextusban vizsgálja a fordítás kapcsán őt érdeklő kérdéseket.
Az akár fordítói ars poeticaként olvasható Bevezetőt követően Eco a fordítás gyakorlata felől indít. A Shakespeare növényei c. fejezet a fordítás fogalmát definiálja és néhány fordítói (és szemiotikai) fogas kérdést tárgyal, igen szórakoztató formában (itt olvasható a fent említett Bábelhal-kísérlet). A fejezetet összegzésképpen a fordítás rendkívül dinamikus meghatározása zárja, miszerint a műfordításban a kifejezésszubsztancia és a tartalomszubsztancia közti viszonyt kell visszaadni.
A rákövetkező, Veszteségek és nyereségek fejezet számos (főként saját műveinek különböző nyelvű fordításaiból vett) példával illusztrálva azt tárgyalja, hogy fordítás közben miért a funkcionális hűség és nem a szó szerinti hűség a fontos. A szerzői szándékot szem előtt tartva mikor muszáj "cenzúrázni" a szöveget, miképpen lehet a fordítás során elszenvedett veszteségeket kompenzálni, hol használ a hozzáadás vagy netán a részleges átírás.
A harmadik fejezetben (Fordítás és megfelelés) arról olvashatunk, hogy egy regény által leírt (és meghatározott) világon belül ahhoz hűen és annak logikájának megfelelően kell a fordítónak dolgozni, még akár a szó szerinti hűséget feláldozva is. De vajon meddig mehet el a fordító? Eco itt Humboldt véleményét osztja, aki szerint egy jó fordítás a befogadó nyelvet gyarapítja. Ezt illusztrálandó a Finnegan's Wake Joyce maga készítette olasz fordításának egy részletét mutatja be. A kérdéses helyen Joyce letesz saját eredeti szövegéről (!), és átírja, hogy a szó szerinti jelentésnél fontosabb áthallásokat maradéktalanul megvalósíthassa a fordításban. Célja eléréséhez még új olasz kifejezéseket is kreál. (Ostrigotta, ora capesco.) A fordítás itt mélyrétegeiben felel meg az eredetinek, összegzi Eco, majd rögvest hozzáteszi, azért nem ezzel a példával dobálózna egy fordítóiskolában.
A Forrás versus cél fejezet Ortega y Gasset állítását veszi górcső alá, miszerint nem igaz, hogy minden nyelv mindent ki tud fejezni. (Lásd W. V. O. Quine példáját: egy törzsi nyelvre nem lehet lefordítani azt a mondatot, hogy: A neutronoknak nincs tömegük.)
Vajon ha nem tudjuk kifejezni, azt is jelentené, hogy képtelenek vagyunk elgondolni? - töpreng Eco. Ha nincsen rá szavunk, számunkra a jelenség nem is létezik? De hiszen az badarság! (Csak mert az olaszban például a nipote szó jelez egyaránt unokaöcsöt, unokahúgot és unokát, nem jelenti azt, hogy az olaszok képtelenek lennének e rokonsági fokok között különbséget tenni.)
A fordítás átvitel két kultúra között, így tehát a fordítónak nem csupán szigorú értelemben vett nyelvi, de szélesebb értelemben vett kulturális szabályokat is figyelembe kell vennie - szögezi le Eco. E kulturális szabályok figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat. (Elrettentő példaként ismerteti Arisztotelész Poétikája fordításának középkori hányattatásait.)
De vajon mit jelent a szöveghűség? Mihez legyen hű a fordítás, a forrásszöveghez vagy a célszöveghez? Modernizáljon-e például a fordító egy köznyelven született régi szöveget vagy archaizáljon? Luther számára, tudjuk meg, a kettő: übersetzen - fordítani és verdeutschen - németesíteni, egyet jelentett. (Rendkívül szórakoztató ennek kapcsán Luther Bibliafordításról írott levelének idézete.) Mihez idomuljon a fordított szöveg? "Idegenítsük" vagy "háziasítsuk"? Hosszú példák során végigkalauzolva vonja le következtetését Eco, miszerint a döntés gondos egyezkedés eredménye kell legyen.
A fejezetet szép hasonlattal zárja, melyben egy adott mű más-más fordítását különböző folyótorkolatokhoz hasonlítja:
"Valószínűleg vannak szövegforrások, amelyek a fordításban kiszélesednek, így a befogadó szöveg az eredetit gazdagítja azáltal, hogy az tölcsérén át az intertextualitás tengerébe torkollik. És vannak delta-szövegek, amelyek a különböző fordításokban elágaznak, mindegyikük keskenyebb, mint az eredeti folyam, de összességük új területet, az egymással versengő értelmezések labirintusát hozza létre."
A Tárgyakat és szövegeket látni fejezet az írói munka megjelenítő képességébe, a leírás, képteremtés valamint a szövegbe csempészett irodalmi utalás és egyéb intertextuális irónia mesterfogásaiba avat be. Egy újabb Eco-regény példáin láthatjuk be, miért nem csupán nyelvi, hanem kulturális kérdés a fordítás. Bevallom, e magyarázó részek sok olyan apró filológiai utalást fedtek fel, amiket mindeddig figyelmen kívül hagytam. Sosem találtam volna ki, hogy A tegnap szigete 12. fejezetében egy Vermeer-, a 31-ben pedig egy Georges de la Tour-képet használt fel a leíráshoz. Van valami bája annak, amikor a professzor Eco elmagyarázza az író Ecót. Mindenestre azt rövid úton beláttatja velünk, mit vesz magára, aki Eco-regény fordításába fog!
A hatodik fejezetben (Az újraszövegezéstől a lényeg lefordításáig) Eco a műfordítás esztétikai és poétikai aspektusáról értekezik. Kiindulópontja Jakobson modellje, aki 1959-es tanulmányában a szó legtágabb értelméből kiindulva háromféle interpretálást különböztetett meg: átfogalmazást, a szó szoros értelmében vett fordítást és más médiumra való átültetést. Eco áttekinti a tolmácsolásról gondoltakat (Hjelmslevnél, Steinernél, Heideggernél és Gadamernél), míg végül felállítja saját matematikai formuláját a fordításra és külön a versfordításra. Véleménye szerint a versfordítás a fordítás próbaköve, és csak akkor tökéletes, ha az eredeti kifejezésformáját is pontosan leképezi.
Ezt az állítását gondolja tovább a rákövetkező (A szubsztanciától az anyagig) fejezetben. Regényszövegekben elrejtett ritmusokat, versek metrikáját mutatja be különböző fordításokon szemléltetve, és miután két rosszul sikerült fordítást citál, csuklógyakorlatként az azonos verset különböző lipogramokba fordítva bebizonyítja, hogy igenis, jó fordító számára nincs lehetetlen. Nem tudom, mikor bosszantóbb Eco, amikor vitatható matematikai formulát gyárt a fordításról, vagy amikor úgyszólván leiskolázza francia és angol kollégáit; a megleckéztetés fölényében odavetett állításai egyikével-másikával bizony vitába szállnék. Az, hogy ugyanazon a nyelven eszperentébe és aszparantába is át lehet tenni egy verset, nem bizonyítja számomra, hogy ugyanazzal a verssel egy másfajta metrumú nyelven az értelem, érthetőség, folyékonyság stb. rovására történő áldozat nélkül mindez megtehető. Eco szőrszálhasogatása itt már bosszantó: a túl szigorú professzor benyomását kelti, akinek legjobban mindig a saját megoldása tetszik, és aki aggodalmas precizitása miatt nem látja a fától az erdőt. Nem kevésbé problematikus a fejezet további, az adaptációról szóló része sem. Vitatható például az adaptáció funkciójáról adott meghatározása. Eco is elismeri, hogy ez a terület tágasabb, mint a szoros értelemben vett műfordításé - véleményem szerint a szerző itt ingoványra tévedt.
A könyvet parádésan zárja le az Összegzés a tökéletes nyelvről és a színekről fejezet. A nyelvfilozófiai, vallás- és kultúrtörténeti összefoglaló minden fordító álmáról szól: az aranyszabályként szolgálandó, a nyelveken túl létező, Bábel előtti tökéletes nyelv ideájáról. Persze Eco kelepcébe csal bennünket, hogy belássuk: Bábel után a fordítónak nem maradt más eszköze, mint a jóakaraton alapuló, alapos egyezkedés.
Igen, a nyelvünk határoz meg bennünket. A nyelvi rendszerek pedig egymással összemérhetetlenek. A fordítónak még sincs más a birtokában, mint ez a tökéletlen, társadalmilag, történelmileg, oktatási hagyománytól megörökölt szemiotikai rendszer. Egyetlen segítsége van csupán: összevetni ezt a másikéval. Ezt az összehasonlítást mint eszközt adja Eco a kezünkbe a létező legtökéletesebb nyelv mint állandó viszonyítási alap helyett.
"A fordítás legfeljebb olyan szabályozatlan tevékenység, ami által megértjük azt, amit a saját nyelvünk nem volt képes kifejezni." - adja meg a kegyelemdöfést a Mester posztmodern "összhangzattana" végén. A szöveghűség pedig nem módszer, hanem hit, hogy fordítás igenis lehetséges.
Azért ne csüggedj, fordító - vágja hátba képzeletbeli olvasóját Eco -, amire törekszel, elvileg lehetetlen, filozófusok egész sora bizonyította már be. Mindazonáltal a gyakorlat cáfolja a teóriát - (jó) fordítások pedig igenis léteznek. Ne add fel, és kövesd a megérzéseidet, miközben egyezkedsz, összehangolsz és összevetsz olvasó, szerző és fordító Bermuda-háromszögében.
Szent Ágoston egykor azt is mondta, hogy "Amiről Jeromosnak nincs tudomása, azt senki halandó sem tudta soha." Azt hiszem, kis túlzással ez elmondható a fordítás kapcsán Ecóról is: amiről neki nincs fogalma, nem is tudom, érdemes-e kutatni...
Umberto Eco: Mouse or Rat?
Translation as Negotiation
Weidenfeld & Nicolson, London, 2003
200 oldal, L12,99
Végül az olaszul olvasó Eco-fanoknak, egy cikk, melyben "posztmodern neognoszticizmussal" vádoltatik a szakállas szemiotikus (mindezidáig a legnagyobb port kavart E-ellenes vádírat): http://www.geocities.com/CapitolHill/Lobby/5999/pam.html
[Edited at 2004-09-19 18:59] ▲ Collapse
| | |
|
|
|
Eva Blanar
Hungary
Local time: 12:41
English to Hungarian
+ ...
| Ez nagyszerű, köszönjük! | Sep 19, 2004 |
Nagyon köszönöm, hogy vetted a fáradságot is bemásoltad, nekem nagyon tetszik a cikk, feltétlenül megpróbálom a könyvet is beszerezni. Megjegyzem kitűnő a "Hogyan írjunk szakdolgozatot?" c. is (mármint szintén U. Eco).
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 12:41
English to Hungarian
+ ...
| Egy érdekes soknyelvű weboldal | Nov 18, 2004 |
Nem igazán fordítás + nyelvészet (úgy értem, nem valamiféle tudományos dolog), de van néhány jópofa gyűjtemény ezen a weboldalon, többek között nyelvtörők (magyarul is) és meglepően jó a helyesírás/ betűhasználat az általam ismert nyelveken. Nem mindegyik link működik, d... See more Nem igazán fordítás + nyelvészet (úgy értem, nem valamiféle tudományos dolog), de van néhány jópofa gyűjtemény ezen a weboldalon, többek között nyelvtörők (magyarul is) és meglepően jó a helyesírás/ betűhasználat az általam ismert nyelveken. Nem mindegyik link működik, de azért nagyon kellemes:
http://www.elite.net/~runner/jennifers/links.htm#other
Jó böngészést! ▲ Collapse
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 12:41
English to Hungarian
+ ...
|
Köszi szépen, hogy közzétetted.
Én belenéztem egy kicsit (az angol nyelvűbe), nem úgy tűnt, mintha "csak egy könnyű olvasmány" lenne.
Távoktatási céllal készült, ingyenes regisztrációval a gyakorlatok is hozzáférhetők.
| | |
|
|
|
| Akasztják a hóhért? | Oct 16, 2005 |
"Rendkívül szórakoztató ennek kapcsán Luther Bibliafordításról írott levelének idézete."
Érdekes egy fordításról szóló cikkben tipikus fordítási (?) hibára bukkanni.
A Biblia lehet nagybetűs, ha _a_ Bibliára gondol a szerző, de a bibliafordítás akkor is köznév, és természetesen kisbetűs. Ha erre valakinek nem áll rá a keze, még mindig megerőszakolhatja a magyar nyelvet emígyen: Biblia-fordítás.
| | | | Eva Ballentine (X)
Hungarian to English
+ ...
Ezek a cikkek tényleg nagyszerüek. Köszi mindenkinek!
| | | | Eva Ballentine (X)
Hungarian to English
+ ...
| Eats Shoots and Leaves | Oct 18, 2005 |
Most olvasok egy fantasztikus könyvet. Lynn Truss Angliában írta ezt a "művét" az angol nyelvtanról. A könyv hatalmas "bestseller" lett, amire kezdetben senki sem gondolt volna, hiszen "csak" avval foglalkozik, hogy hogyan halnak ki az írásjelek az angol hirdetésekből, cikkekből, reklámokból. Én mindenkinek javaslom ezt a könyvet aki angol nyelvfordítással kicsit is foglalkozik.
A woman, without her man is nothing.
A woman: without her, a man is... See more Most olvasok egy fantasztikus könyvet. Lynn Truss Angliában írta ezt a "művét" az angol nyelvtanról. A könyv hatalmas "bestseller" lett, amire kezdetben senki sem gondolt volna, hiszen "csak" avval foglalkozik, hogy hogyan halnak ki az írásjelek az angol hirdetésekből, cikkekből, reklámokból. Én mindenkinek javaslom ezt a könyvet aki angol nyelvfordítással kicsit is foglalkozik.
A woman, without her man is nothing.
A woman: without her, a man is nothing.
Dear Jack,
I want a man who knows what love is all about. You are generous, kind, thoughtful. People who are not like you admit to being useless and inferior. You have ruined me for other men. I yearn for you. I have no feelings whatsoever when we're apart. I can be forewer happy - will you let me be yours?
Jill
Dear Jack,
I want a man who knows what love is. All about you are generous, kind, thoughtful people, who are not like you. Admit to being useless and inferior. You have ruined me. For other men I yearn. For you I have no feelings whatsoever. When we're apart I can be forewer happy. Will you let me be?
Yours,
Jill
[Edited at 2005-10-18 23:05] ▲ Collapse
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 12:41
English to Hungarian
+ ...
|
|
|
Eva Blanar
Hungary
Local time: 12:41
English to Hungarian
+ ...
| To report site rules violations or get help, contact a site moderator: You can also contact site staff by submitting a support request » Nyelvészettel, fordítással foglalkozó cikkek az interneten | Trados Studio 2022 Freelance | The leading translation software used by over 270,000 translators.
Designed with your feedback in mind, Trados Studio 2022 delivers an unrivalled, powerful desktop
and cloud solution, empowering you to work in the most efficient and cost-effective way.
More info » |
| | CafeTran Espresso | You've never met a CAT tool this clever!
Translate faster & easier, using a sophisticated CAT tool built by a translator / developer.
Accept jobs from clients who use Trados, MemoQ, Wordfast & major CAT tools.
Download and start using CafeTran Espresso -- for free
Buy now! » |
|
| | | | X Sign in to your ProZ.com account... | | | | | |
Login to reply/comment 
