Gratul�lok a v�laszt�shoz: -2 a t�bbiek �rt�kel�se, �s a "capability" f�n�v "alkalmas" mell�kn�vk�nt szerepel. A t�bbi stimmel.

m�shol, pl. triggerel�sn�l, vagy az m�r eml�tett vakuz�sn�l stb. az impulzus viszonylag nagy amplit�d�j�n lehet a hangs�ly.

Pir�thnak: Szerintem a *nagym�rt�k�* az alkalmaz�st�l f�gg�en jelenthet gyakoris�got/frekvenci�t is, pl a linkek k�cz�tt szerepl� sz�vritmusszab�lyz� eset�ben, ahol a stabil frekvencia (kifejezetten peri�dikus!) biztos�t�sa a feladat,

3. pulse capability = k�pess�g/alkalmass�g impulzusok ell�t�s�ra, azaz terhelhet�s�g impulzusokkal, vagy impulzus-terhelhet�s�g.

Ha p�ronk�nt n�zt�k volna meg, hogy mely k�t sz� tartozik �ssze, hamarabb r�j�tt�nk volna a j� megold�sra, amelyet v�g�lis Rohorvat �rt le. 1. high rate = nagym�rt�k�/-fok� 2. rate pulse = nincs �rtelme, a "pulse rate"-nek lenne

Mind a n�gyen kicsit fels�bbs�ggel nyilatkozunk egy nagyon nem egyszer� k�rd�sr�l. Gondoljuk �t m�g egyszer az eg�szet abb�l kiindulva, hgy a *rate* k�t f� m�szaki jelent�se: 1. sebess�g; 2. m�rt�k.

Szerintem ezt a k�rd�st �rdemes lenne feltenni az angol-angol p�rban, hadd r�szes�lj�nk a "native speaker"-ek b�lcsess�g�b�l ...

Ez�rt van sz�ks�ge nagyon j� t�pegys�g(r�sz)re egy teljes�tm�nyer�s�t�nek (hogy a nagy hangerej� basszus "d�g�sen" sz�lhasson).

T�falvinak: Ebb�l a szempontb�l a probl�ma azonos a t�pegys�gek�vel, a leadott �rama el�g gyorsan tudja-e k�vetni az impulzusszer� �ramfelv�teli ig�nyt.

re HalmoforBT

k�vetni tudja az ig�nyelt v�ltoz�si sebess�get. 2. Csak akkor jelenthet �ramot, ha a "current" sz� is ott van. Azaz "high rate pulse" = nagyfrekvenci�j� impulzus; "high rate current" = nagy �ram.

Az �ram frekcenci�ja nem v�ltozhat, mert az egyen�ram nem pulz�l. Az �ramer�ss�g folyamatosan cs�kken. A haszn�lat sor�n fell�p� cs�csokat/minumumokat esetleg lehet pulz�l� terhel�sk�nt �rt�kelni. Leadott teljes�tm�ny gyakori ingadoz�sair�l van itt sz�

1. Az elem olyan v�ltoz� amplit�d�j� egyen�ramot ad le, amilyent a fogyaszt� "kisz�v" bel�le, term�szetesen a bels� ellen�ll�sa �ltal meghat�rozott v�ltoz�si sebess�ggel. Elem �s elem k�z�tt k�l�nbs�g van abban, hogy hol van az a hat�r, ameddig

A "pulse" sz� impulzusnak ford�tand�, nem pulzusnak, ut�bbiban uis benne van az, hogy el�g szab�lyos id�k�z�nk�nt ism�tl�dik.

amely nem pulz�l, hanem elemek eset�ben id�vel cs�kken

a l�tium elemek tudtommal egyen�ramot adnak