This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
English to Hungarian: Részlet egy ismeretlen szerző thrilleréből General field: Art/Literary Detailed field: Poetry & Literature
Source text - English Melissa gave her little Mona Lisa smile, then turned (almost pirouetted) and left the room. Glided from the room. She had to be at least forty-five, but looked younger. She wasn’t sexy; nothing so vulgar. Rather there was an ice-queen glamour about her that made Kat think of Ingrid Bergman. Icy or not, Kat supposed men would wonder how that chesnut hair would look freed from its clips, and lying all mussed up on a pillow. How her coral lipstick would look smeared on her teeth and up one cheek. Kat, who considered herself dumpy, told herself at least once a day that she wasn’t jealous of that smooth, cool face. Or that heart-shaped bottom.
Kat returned to the other side of the bed and prepared to lift Newsome’s left leg until he yelled at her again to stop, goddammit, did she want to kill him? If you were another patient, I’d tell you the facts of life, she thought. I’d tell you to stop looking for shortcuts, because there are none. Not even for the sixth-richest man in the world. You have me – I’d help you if you’d let me – but as long as you keep looking for a way to pay yourself out of the shit, you’re on your own.
She placed the pad under his knee. Grasped the hanging bags that should have been turning back into muscle by now. Began to bend the leg. Waited for him to scream at her to stop. And she would. Because five thousand dollars a week added up to a cool quarter-mil a year. Did he know that part of what he was buying was her silence? How could he not?
Now tell them about the doctors – Geneva, London, Madrid, Mexico City, et cetera, et cetera.
- I’ve been to doctors all over the world, - he told them, speaking primarily to Rideout now. Rideout still hadn’t said a word, just sat there with the red wattles, his overshaved neck hanging over his bottoned-to-the-neck country preacher shirt. He was wearing big yellow work boots. The heel of one almost touched his black lunchbox. – Teleconferencing would be the easier way to go, given my condition, but of course that doesn’t cut it in cases like mine. So I’ve gone in person, in spite of the pain it causes me. We’ve been everywhere, haven’t we, Kat?
- Indeed we have, - she said, very slowly continuing to bend the leg. On which he would have been walking by now, if he weren’t such a child about the pain. Such a spoiled baby. On crutches, yes, but walking. And in another year, he would have been able to throw the crutches away. Only another year he would still be here in this two-hundred-thousand-dollar state-of-the-art hospital bed. And she would still be with him. Still taking his hush-money. How much would be enough? Two million? She told herself that now, but she’d told herself half a million would be enough not so long ago, and had since moved the goalposts. Money was wretched that way.
- We’ve seen specialists in Mexico, Geneva, London, Rome, Paris… where else, Kat?
- Vienna, - she said. – And San Francisco, of course.
Newsome snorted. – Doctor there told me I was manufacturing my own pain. „To keep from doing the hard work of rehabilitation,” he said. But he was a Paki. And a queer. A queer Paki, how’s that for a combo? – He gave a brief bark of laughter, then peered at Rideout. – I’m not offending you, am I, Reverend?
Rideout rotated his head side-to-side in a negative gesture. Twice. Very slowly.
- Good, good. Stop, Kat, that’s enough.
- A little more, - she coaxed.
- Stop, I said. That’s all I can take.
She let the leg subside and began to manipulate his left arm. That he allowed. He often told people both of his arms had also been broken, but this wasn’t true. The left one had only been sprained. He also told people he was lucky not to be in a wheel-chair, but the all-the-bells-and-whistles hospital bed suggested strongly that this was luck he had no intention of capitalising on in the near future. The all-the-bells-and-whistles hospital bed was his wheelchair. It rolled. He had ridden all over the world in it.
Neuropathic pain, Kat thought. It’s a great mystery. Perhaps insoluble. The drugs no longer work.
- The consensus is that I’m suffering from neuropathic pain.
And cowardice.
- It’s a great mystery.
Also a good excuse.
- Perhaps insoluble.
Especially when you don’t try.
- The drugs no longer work and the doctors can’t help me. That’s why I’ve brought you here, Reverend Rideout. Your references in the matter of… er… healing… are very strong.
Rideout stood up. Kat hadn’t realised how tall he was. His shadow scared up behind him on the wall even higher. Almost to the ceiling. His eyes, sunken deep in their sockets, regarded Newsome solemnly. He had charisma, of that there could be no doubt. It didn’t surprise her, the charlatans of the world couldn’t get along without it, but she hadn’t realised how much or how strong it was until he got to his feet and towered over them. Jensen was actually craning his neck to see him. There was movement in the corner of Kat’s eye. She looked and saw Melissa standing in the doorway. So now they were all here except for Tonya, the cook.
Outside, the wind rose to a shriek. The glass in the windows rattled.
- I don’t heal, - Rideout said. He was from Arkansas, Kat believed – that was where Newsome’s latest Gulfstream IV had picked him up, at least – but his voice was accentless. And flat.
- No? – Newsome looked disappointed. Petulant. Maybe, Kat thought, a little scared. – I sent a team of investigators, and they assure me that in many cases…
- I expel.
Up went the shaggy eyebrows. – I beg your pardon?
Translation - Hungarian Melissa felvillantotta szokásos Mona Lisa-mosolyát, kecsesen megfordult és kilibbent az ajtón. Legalább negyvenöt éves lehetett, de sokkal fiatalabbnak tűnt. Nem volt „szexi” a szó vulgáris értelmében, inkább valami jégkirálynő-szerű szépség áradt belőle, amitől Katnek valamiért Ingrid Bergman jutott az eszébe. Jégkirálynő vagy sem, Kat úgy gondolta, hogy a férfiak Melissát látva arról álmodoznak, vajon hogyan mutatna szabadon kibontott, gesztenyebarna haja egy puha párnán szétterülve. Vajon milyen látványt nyújtana vérvörös rúzsa a fogán elmaszatolódva, vagy egészen az arcáig elkenődve? Kat egy kissé kövérnek tartotta magát, ezért minden áldott nap azt ismételgette, hogy nem irigyli Melissa csodásan sima arcbőrét (sem a feszes, alma-alakú popsiját).
Kat átsétált az ágy másik oldalára, hogy nekilásson Newsome bal lábának tornáztatásához, pontosabban megemeléséhez, amit általában Newsome üvöltése kísért. (Hagyja abba, a franc üssön bele, meg akar ölni?)
Ha olyan lennél, mint a többi beteg, elmondhatnám végre, milyen is igazából az Élet, gondolta Kat. Nem kéne állandóan csak a kibúvókat és kiskapukat keresned, mert ilyenek nincsenek – még a világ hatodik leggazdagabb emberének sem. Itt vagyok és segítenék neked, ha hagynád, de amíg csak azon töröd a fejed, hogyan válthatnád meg pénzzel a szenvedést, addig egyedül vagy.
Becsúsztatta a párnát Newsome térde alá, majd megmarkolta a szottyadt, csüngő vádlikat, amelyeket mostanra már ismét izmokká kellett volna edzeni. Lassan behajlította a férfi lábát egészen addig, amíg az rá nem üvöltött, hogy hagyja abba. Ilyenkor azonnal abba is hagyta, mivel a heti ötezer dolláros fizetés évi egészen csinos, negyedmilliós összeget jelentett. Vajon tudja-e Newsome, hogy ezzel az összeggel Kat hallgatását is megvásárolta? Hogyne tudná?
Most akkor mesélj nekik a kismillió orvosról – Genf, London, Madrid, Mexikó, satöbbi, satöbbi.
- Világszerte rengeteg orvost felkerestem már - mondta Newsome, szavait elsősorban Rideout tiszteleteshez intézve. Rideout még mindig nem szólt egy szót sem, némán ült, vörhenyesre borotvált nyakának bőre rálógott végiggombolt papi ingének gallérjára. Nagy, sárga munkásbakancsot viselt, talpa szinte súrolta fekete papi táskáját .
- Az állapotom miatt természetesen sokkal könnyebb megoldás lett volna megejteni egy telekonferenciát, de a hozzám hasonló esetekben ez sajnos nem segít. Így hát óriási fájdalmaim ellenére személyesen mentem el. Már mindenütt jártunk, nem igaz, Kat?
- Valóban sokfelé voltunk – mondta Kat, közben nagyon lassan tovább hajlította Newsome lábát. Ha nem cirkuszolna ennyit a fájdalom miatt, már régesrég ismét tudna járni. Elkényeztetett kisbaba. Igaz, mankóval, de JÁRNA. Még egy év elteltével akár a mankót is eldobhatná. Így viszont... egy év múlva Newsome még mindig ebben a puccos, ultramodern, kétszázezer dolláros kórházi ágyban fog feküdni, és Kat akkor is vele lesz, akkor is meg fogja kapni a maga kis hallgatási pénzét. Mennyi is lenne elég? Kétmillió? Most azt gondolta, kétmillió dollár elég lesz, de nem is olyan régen ugyanezt mondta félmillió dollárról. Úgy látszik, a lécet azóta feljebb emelte. A pénz annyira mégsem boldogít, esetleg sokkal több pénz majd igen…
- A legjobb szakemberek vizsgáltak meg Mexikóban, Genfben, Londonban, Párizsban és Rómában... hol is még, Kat?
- Bécsben, és persze San Franciscoban is – felelte Kat.
Newsome bosszúsan felhorkantott.
- Az ottani orvos azt mondta, hogy a fájdalmat én gyártom saját magamnak, hogy „ne kelljen végigcsinálnom a kemény munkával teli rehabilitációt”, vagy hogyan is fogalmazott. Egy kis paki volt, pakisztáni hapsi. Ráadásul meleg . Egy meleg paki, ez hogyan hangzik?
Ugatásszerűen felnevetett, majd Rideoutra meredt.
- Tisztelendő úr, ugye nem sértettem meg Önt?
Rideout lassan, nagyon-nagyon lassan megrázta a fejét.
- Jól van, jól van. Kat, hagyja abba, most már elég lesz.
- Még egy kicsikét bírja ki – kérlelte a nővér.
- Azt mondtam, hagyja abba. Nem bírok ennél többet.
Kat visszahelyezte Newsome lábát, majd nekilátott átmozgatni a férfi bal karját. Erre bezzeg kapott engedélyt. Newsome gyakran azt mesélte az embereknek, hogy mindkét karja eltörött, de ez hazugság volt, mert a bal karja valójában csak kificamodott. Azt is nagy előszeretettel mondogatta, hogy isteni szerencse, hogy nem végezte tolószékben, de a full extrás, csúcsmodern kórházi ágyat elnézve ez a szerencse korántsem tűnt annyira isteninek, mert minden luxus ellenére ez a kórházi ágy tényleg tolókocsi volt. Gurult, ő pedig már az egész világot körbejárta benne.
Neuropátiás fájdalom, gondolta Kat. Óriási rejtély, az is lehetséges, hogy gyógyíthatatlan, mert a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatástalanok.
- A szakvélemények szerint a diagnózis neuropátiás fájdalom.
Ne hagyjuk ki a gyávaságot sem.
- Ez egy óriási rejtély.
Mellesleg remek kifogás.
- Az is lehetséges, hogy gyógyíthatatlan.
Különösképp akkor, ha meg sem próbálod.
- A fájdalomcsillapítók nem hatnak, az orvosok pedig tehetetlenek; ezért hoztuk Önt ide, Rideout tiszteletes. Az Ön eredményei a... hogy is mondjam... gyógyítás területén igen meggyőzőek.
Rideout felállt, Katnek pedig csak most tűnt fel, mennyire magas. A mögötte sötétlő árnyék ijesztően megnyúlt. Mélyen ülő szemei komolyan méregették Newsome-ot. Kétségtelenül karizmatikus jelenség volt, ami nem lepte meg Katet, hiszen a világ minden sarlatánjára igaz, hogy meggyőző erő nélkül semmire se mennek. Ahogy viszont a tiszteletes felállt és most föléjük tornyosult, Katet szinte elkábította a belőle áradó szuggesztív erő. Olyan magas volt, hogy Jansen nyaka szinte belefájdult, ahogy a szemébe akart nézni. Kat a szeme sarkából megpillantotta az ajtóban Melissát is, így Tonya, a szakácsnő kivételével mindannyian összegyűltek.
Odakinn olyannyira megerősödött a süvítő szél, hogy az ablaküvegek beleremegtek.
- Én nem gyógyító vagyok – mondta Rideout fakó hangon. Bár nem volt akcentusa, Kat mégis úgy gondolta, hogy Arkansasból származhat; legalábbis ott szállt fel Newsome vadonatúj Gulfstream IV-es magánrepülőjére.
- Nem? – Newsome csalódottnak tűnt. Sértődöttnek. Sőt, még talán egy kissé rémültnek is, gondolta Kat.
- Egy egész csapatnyi nyomozót mozgósítottam, és a jelentéseikben az áll, hogy Ön számos esetben...
- Ördögűző vagyok.
Newsome bozontos szemöldöke egészen a homlokáig szaladt.
- Hogy micsoda?
More
Less
Experience
Years of experience: 19. Registered at ProZ.com: Feb 2012.
A Miskolci Egyetemen angol nyelvtanárként, valamint angol-magyar, magyar-angol társadalomtudományi és gazdasági szakfordítóként végeztem. Elsődleges fordítási szakirányom a gyógyszerészeti és egészségügyi terület, valamint a vállalati dokumentációk és projektek (főképp HR és marketing) fordítása. Fordítói pályafutásom során több fordítóirodával is együtt dolgoztam, számos cég, vállalat és magánszemély részére végeztem gazdasági, kereskedelmi, társadalomtudományi, biztosítási és egészségügyi szövegek, szabadalmak, szerződések, rezümék, valamint prospektusok és honlapok fordítását pontos és igényes kivitelben. Fő célkitűzésem, hogy a nyelvi minőség, a pontosság és a rugalmasság, a határidők betartása és a korrekt árak garantálása mellett ügyfeleimmel hosszú távú, sikeres együttműködés jöjjön létre, valamint az, hogy megrendelőim minden tekintetben elégedettek legyenek fordítási szolgáltatásommal.
Jelenleg vállalkozóként főállásban foglalkozom szakfordítással, ezt megelőzően pedig 5 évnyi, főmunkaidő mellett végzett fordítási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 2 éven keresztül nyelvtanárként dolgoztam, multinacionális cégeknél szerzett tapasztalataim pedig sokat segítenek fordítói munkavégzésemben. Angol nyelvterületen 4 hónapig éltem Angliában.
Szakgyógyszerész partnereim révén magyar nyelvű egészségügyi fordításaimat lektoráltatni is tudom.
A fordítás során a nyelvhelyesség mellett különös hangsúlyt fektetek a magyar nyelvű szöveg élvezhetőségére is.
Keywords: hungarian, english, magyar, fordító, gyógyszerészet, pharmacology, translation, szakszöveg, fordítás, FMCG. See more.hungarian, english, magyar, fordító, gyógyszerészet, pharmacology, translation, szakszöveg, fordítás, FMCG, Wrigley, hangszer, kutyasport, canine, dogs, zene, music, kézikönyv, manual, weboldal, website, localization. See less.