 Member since Sep '07
Working languages: German to Hungarian
English to Hungarian
Hungarian to German
Hungarian to English
|
Freelancer,  Verified member
This translator is helping to localize ProZ.com into Hungarian | | Translation, Editing/proofreading, Voiceover (dubbing), Subtitling | | Specializes in: | | Food & Dairy | Cooking / Culinary | | Tourism & Travel | Law: Patents, Trademarks, Copyright | | Law: Contract(s) | Business/Commerce (general) | | Advertising / Public Relations | Marketing / Market Research | | Transport / Transportation / Shipping | Poetry & Literature |
| Also works in: | | Cinema, Film, TV, Drama | Cosmetics, Beauty | | Furniture / Household Appliances | General / Conversation / Greetings / Letters | | Human Resources | Insurance | | Law: Taxation & Customs | Law (general) | | Music | Textiles / Clothing / Fashion | | Art, Arts & Crafts, Painting | Education / Pedagogy | | Journalism | Management |
More Less | | EUR | | PRO-level points: 372, Questions answered: 167, Questions asked: 122 | 2 projects entered | Project Details | Project Summary | Corroboration |
Translation
Volume: 90 days
Completed: Mar 2007
Languages:
English to Hungarian | translation of a popular business book (The Long Tail)
Business/Commerce (general) | No comment. |
Editing/proofreading
Volume: 4500 words
Languages:
English to Hungarian | Proofreading of a market research survey (environmental topic)
Environment & Ecology, Marketing / Market Research | No comment. |
More Less | Sample translations submitted: 5  | English to Hungarian: ENTRY_2129 |
| Source text - English
When my wife told me she was pregnant, I got that stomach-churning sensation that hits you on a plunging roller coaster. I was excited, yes, but... oh my God. Parenting was for, well, parents.
So here I stand, bug-eyed and sweating buckets like some poorly-drawn cartoon character, the question marks floating in the air around my head while I try to prepare myself for the complete care and responsibility of another living being besides my cat. I'm responsible for making sure this little human doesn't grow up and turn into a complete monster. If the child turns out a social moron-- my fault. If the babe can't find Luxembourg on the map, blame me for not providing a better education. They'll need therapy, and of course that will be on my head too. So many opportunities for wrong turns!
I remember the day my father sat me down and awkwardly told me about the birds and the bees; it was perhaps the most excruciating and embarrassing half hour of both our lives. I can't do that to another human being.
Maybe I'm getting a little ahead of myself here. I can do this, I say; I'll be a great father. My child will be reared a well-rounded, educated, upstanding citizen of the world, and he or she won't hate me.
And then I imagine the baby, still safe within the confines of my wife's belly, suddenly opening an alarmed eye as the thought enters his or her mind: "What if my dad just can't hack it? | Translation - Hungarian
Amikor a feleségem közölte velem, hogy gyermeket vár, úgy felkavarodott a gyomrom, mintha a hullámvasúton száguldottam volna lefelé. Persze éreztem némi örömteli izgalmat, de mégis… te jó ég! Szülőknek való a gyerekvállalás, nem nekem!
Szóval itt lennék: a rémülettől kigúvadt szemmel izzadok, mint egy ló, és leginkább egy elfuserált, fejéből kérdőjeleket eregető rajzfilmfigurához hasonlítok, miközben életemben először próbálok felkészülni egy élőlény teljes körű gondozására és a vele járó felelősségre. Na jó, a macskámat leszámítva. Nekem kell arról gondoskodni, hogy ez a kicsiny emberi lény ne váljon szörnyeteggé, mire felnő. Ha elvetemült emberkerülő lesz belőle – csakis az én hibám lehet. Ha nem találja meg Luxemburgot a térképen, csak engem okolhatnak: miért nem biztosítottam neki színvonalasabb oktatást. Helyre kell majd tenni a gyereket, és természetesen ez is rám hárul majd. Ennyi buktató!
Emlékszem arra a napra, amikor az apám leültetett és feszengve „felvilágosított”. Mindkettőnk életében ez volt talán a legkínkeservesebb félóra. Képtelen lennék ugyanígy elbánni valakivel.
Persze lehet, hogy túl sötéten látom a helyzetet. Próbálom meggyőzni magam, hogy képes vagyok rá, és nagyszerű apa lesz belőlem. A gyermekemet kiegyensúlyozott, jól képzett, szép szál világpolgárrá nevelem, és nem is fogja utálni az apját.
Ezek után megjelenik lelki szemeim előtt a baba, aki egyelőre biztonságban bújik meg a feleségem szíve alatt. Hirtelen felpattan a rémült kis szeme, amint átfut a fején a gondolat: „Mi van, ha apu csődöt vall?”. | | | German to Hungarian: ENTRY_2131 |
| Source text - German
Tim befindet sich momentan in einer Entwicklungsstufe, an die ich mich später sicher am liebsten erinnere - weil sie vorbei ist. Nennen wir sie die "Pupsi-Phase“, die Bestandteil des sich hinziehenden Prozesses des Spracherwerbs eines jeden Kinds zu sein scheint. Jeder Berliner Rapper ist gegen meinen Sohn ein Schöngeist.
Morgens, wenn Tim über meine Beine zu mir ins Bett trampelt, ruft er freudig: „Halloooo Pupsbacke.“ Ich bin aber keine Pupsbacke, sondern ein Vater. Und das sage ich ihm auch. Unnötig zu erwähnen, dass er auch für seine Mutter eine ganz besondere Wortschöpfung parat hat... Die meisten seiner Wortschöpfungen gründeln in Körperöffnungen und Ausscheidungsvorgängen. Das ist nicht schön.
Warum kann er nicht Kosenamen erfinden, die man gerne hört? Warum bin ich nicht einfach „Blumenpapa“? Das sei normal, sagte die Kindergärtnerin, als ich sie darauf ansprach. Ist mir egal, also beschloss ich dem Verhalten meines Sohnes mutig entgegenzutreten und notfalls Strafen für Schimpfwörter zu verhängen.
Leider fehlt es mir dafür jedoch an Autorität. Im Bestrafen bin ich nicht besonders gut. Abgesehen davon hat mir mal eine Psychologin erklärt, dass kleine Kinder mit Strafen überhaupt nichts anfangen können. Es bringt nichts, und das Einhalten von Sanktionen ist für Eltern schwieriger als für Kinder, besonders wenn es um Fernsehverbote geht. Möchte man die zum Beispiel am Sonntagmorgen um acht einhalten? Nein? Na bitte. Ich nahm mir also vor, mit Augenmaß vorzugehen. | Translation - Hungarian
Utólag biztosan Tim fiam jelenlegi fejlődési szakaszára tekintek majd vissza a legszívesebben. Bárcsak már ott tartanánk. Úgy látszik, hogy minden gyereknek át kell esni ezen a „pukikorszaknak” nevezhető fázison, mire végre-valahára elsajátítja az anyanyelvét. Szabadszájú kisfiamhoz képest mostanában bármelyik berlini rapénekes finomlelkű trubadúrnak tűnik.
Reggelente Tim rendszerint a lábamon átgázolva mászik be hozzám az ágyba, és így kiált fel nagy lelkesen: „Helllóóó, Pukipofi”. De én nem Pukipofi vagyok, hanem Apuci – próbálom a fejébe verni. Mondanom sem kell, hogy az édesanyja becézésére is tartogat valami egészen különleges fantáziaszüleményt… A legtöbb szóalkotása testnyílásokból és ürítési folyamatokból táplálkozik. Elkeserítő.
Miért nem tud a fülünknek tetsző beceneveket kitalálni? Miért nem hív egyszerűen „Tündérpapának”? Az óvónőnél szóvá is tettem a kérdést, de szerinte ez normális jelenség. Én viszont nem tudok belenyugodni, úgyhogy elhatároztam, határozottabban lépek fel a fiam viselkedésével szemben, és szükség esetén büntetést helyezek kilátásba a csúnya szavakért.
Sajnos azonban nem vagyok elég erélyes; a fegyelmezés nem az én asztalom. Ráadásul egyszer egy pszichológusnő elmagyarázta nekem, hogy a kisgyerekek nem is tudnak mit kezdeni a büntetésekkel. Semmit sem lehet velük elérni, és a szülők amúgy is nehezebben tudják betartani a megszorításokat, mint a csemetéik; főleg ha a tévézés megvonásáról van szó. Jó lenne például vasárnap "hajnal" nyolckor ragaszkodni a tévétilalomhoz? Ugye hogy nem? Na ez az. Ezek után úgy határoztam, hogy tapintattal közelítek a témához.
| | | English to Hungarian: 5th ProZ.com Translation Contest - Entry #2992 |
| Source text - English
All travel is now merely a means of moving a camera from place to place, all travellers are ruled by the all-powerful lens. Visitors old-fashioned enough to wish only to stand and look with their anachronistic eyes are shoved aside by the photographers, who take it for granted that while they do their ritual focusing, nothing else may move or cross their vision. Those peculiar souls without a camera must step aside for those more properly occupied, must wait while the rituals take place, and must bide their time while whole coaches stop and unleash upon the landscape the Instamatic God. And the populations of whole countries seeing themselves cannibalised, swallowed up, vacuumed into the black-ringed staring eye, wrench what they can from the cannibals. You want picture my house, my camel? You pay.
None of this would matter, perhaps, if anything worthwhile was being accomplished. If all the constant busyness and clicking produced, at its end, what had not existed before, images of beauty captured or truth told. But, sadly, this isn't so. The camera is simply graffiti made respectable.
The camera is the means by which we stamp ourselves on everything we see, under cover of recording the Wonders of the World already wonderfully
recorded by professionals and on sale at every corner bookshop and newsagent. But what use to show Aunt Maud, back home, postcards of the Tuscan landscape, since we are not in the picture to prove that we were there?
No stretch of rocks has verity unless I am within it. No monument exists
but for my wife, leaning against it. No temple is of interest without my face beside it, grinning. With my camera I appropriate everything beautiful, possess it, shrink it, domesticate it, and reproduce it on my blank sitting-room wall to prove to a selected audience of friends and family the one absolutely vital fact about these beauties: I saw them, I was there, I photographed them, and, ergo, they are.
from "Amateur Photography: the World as it isn't and our Fred" by Jill Tweedie in the Guardian | Translation - Hungarian
Manapság az utazás másról sem szól, mint a fényképezőgépünk ide-oda utaztatásáról. Valamennyi turista a mindenható lencsének hódol. A csupán ácsorogni és ósdi szemükkel nézelődni kívánó, ódivatú látogatókat félresöprik a fotósok, akik elvárják, hogy semmi se mozduljon, és ne kerüljön a látóterükbe, miközben rituális beállításukat végzik. A fényképezőgép nélkül utazó fura figurák kénytelenek félreállni a tisztességesebb tevékenységet űző társaik útjából, és türelmesen várakozni a sorukra a szertartás végéig, miközben több kirándulóbusznyi turista érkezik és szabadítja a tájra az Egyszemű Istenséget. És miután egész országok népe kénytelen eltűrni, hogy elevenen felfalja, elnyeli és megemészti őket a fekete karikákkal árkolt, üvegesen bámuló szem, megpróbálnak cserébe minél több hasznot húzni a kannibálokból. „Le akar fotóz házam, tevém? Tessék fizet.”
Talán mindez nem is számítana, ha ez az egész felhajtás legalább valami érdemi eredménnyel járna. Ha az állandó fontoskodás és kattintgatás végső soron létrehozna valami újat: új formában örökítené meg a szépséget, vagy új igazságokat tárna fel. De sajnos nem ez a helyzet. A fényképezés nem több mint társadalmilag elfogadott falfirka.
A fényképezőgép segítségével ugyanis mindenhová odabiggyeszthetjük a saját arcképünket azzal az ürüggyel, hogy a Világ Csodáit örökítjük meg. Pedig ezeket már gyönyörűen megörökítették a profik, akiknek az alkotásait bármelyik sarki könyvesboltban vagy újságosbódéban megvásárolhatnánk. De mi haszna lenne hazatérve képeslapokat mutogatni Maris néninek a toszkán tájról, ha egyszer nem vagyunk rajta a felvételen bizonyságul, hogy mi is ott jártunk?
Ki hiszi el, hogy valódi a sziklavonulat, ha nem feszítek a kövek közt? Mivégre van egy műemlék a világon, ha nem azért, hogy a feleségem nekidőlve pózolhasson? Kit érdekel egy templom, ha nem vigyorog mellette az ábrázatom? A fényképezőgépemmel mindezt szépen magamévá teszem, kisajátítom, összezsugorítom, háziasítom, és kivetítem a nappalim fehér falára, hogy a barátaimból és családtagjaimból álló kiválasztott közönség előtt bizonyítsam az egyetlen abszolút lényeges tényt ezekkel a szépségekkel kapcsolatban: jöttem, láttam, lefotóztam őket, tehát léteznek.
Jill Tweedie a Guardian c. lapban közölt „Amateur Photography: the World as it isn't and our Fred” (Amatőr fényképezés: nem ilyen a világ és Fredünk) című cikkéből | | | German to Hungarian: 6th ProZ.com Translation Contest - Entry #4585 |
| Source text - German
Eine äußerst interessante Studie des Projekts Theratalk von der Universität in Göttingen erstaunt viele Menschen. Bisher glaubten die meisten von ihnen, dass zu viel Sex Stress verursachen würde. Doch genau das Gegenteil kann nach Auswertung des Projekts der Fall sein. Praktizieren Menschen zu wenig Sex miteinander, kann die Folge hoher Stress sein.
Das haben wir schon immer gewusst, mögen sexfreudige Geister in diesen Tagen denken. Stress ist bekanntermaßen ein Lustkiller. Die Göttinger jedoch haben herausgefunden, dass Sexmangel den Stresspegel steigern lassen kann. Betroffene Paare geraten in einen beziehungsfeindlichen Strudel, aus dem sie allein kaum noch im Stande sind zu fliehen. Über 30.000 Männer und Frauen nahmen am Projekt teil. Mit dem Ergebnis, dass ein Drittel von ihnen, die maximal ein Mal pro Woche Sex miteinander haben, sich Hals über Kopf in die Arbeit stürzen. Eine Form der Frustbewältigung über das vermurkste Liebesleben unterm eigenen Dach. Je weniger im eigenen Bett - oder sonst wo passiert, umso mehr steigert sich die Arbeitswut der Betroffenen.
Wer hingegen schon zwei Mal binnen einer Woche Sex mit seinem Partner hat, der lässt es im Job entspannter angehen. Arbeitgeber mögen die Ohren spitzen und unruhig werden. Motto: Meine Leute sollten weniger Sex haben, dann leisten sie mehr. Doch es sollte in den Führungsetagen angekommen sein, dass Menschen ausbrennen und in Depressionen verfallen können. Mit entsprechenden Ausfallzeiten. Und Aktionismus ist nicht gleichzusetzen mit Produktivität. Ein sexuell aktiver und entspannter Mensch kann durchaus erfolgreich sein.
Dass ein Mangel an Sex Stress verursacht, der wiederum ein Lustkiller ist, ergänzt sich. Experten sprechen von einer Abwärtsspirale. Was für eine Beziehung auf Dauer das Aus bedeuten kann. Indikatoren sind sexuelle Frustration und Unzufriedenheit. Daher ist es wichtig, dass Paare ihre sexuellen Aktivitäten und ihre Zufriedenheit sowie ihre individuelle Befriedigung stets im Auge behalten. Besonders wichtig ist, dass man ohne Vorbehalte miteinander redet. Schweigen aus Scham oder gar aus falsch verstandener Rücksichtnahme ist ein Fehler. Wenn es zwei Menschen allein nicht schaffen, darüber zu reden und langfristig glücklich zu sein, ist eine Paartherapie zu empfehlen. Zu verdrängen, ist der Schritt ins mögliche Beziehungsende oder andere Dramen. Zurück zur Studie. Sexuell Frustrierte nehmen oft Verpflichtungen an, die sie nur schwerlich wieder loswerden. Wie Vereinsaktivitäten. Man möchte sich damit einfach nur ablenken vom akuten Sexfrust. Man hat infolge dessen weniger Zeit für die eigene Beziehung, was sich natürlich negativ auf die sexuelle Zufriedenheit auswirkt. Ein äußerst gefährlicher Teufelskreis! | Translation - Hungarian
Amikor csekély a kéj
Silvia Julkin tollából
Sokak számára meglepetéseket tartogat a göttingeni egyetem Theratalk-projektjének egyik pikánsan izgalmas vizsgálata. Eddig a legtöbben abban a hitben éltek, hogy a mértéktelen szex stresszt okoz, avagy a sok gyönyör elgyötör. A projekt eredményei azonban megcáfolni látszanak ezt a közhiedelmet: úgy tűnik, épp a túl lanyha nemi élet teszi az embert feszültté.
Az élvhajhász lelkületűek most biztosan rávágják, hogy ezt mindig is tudták. A stressz köztudottan vágylohasztó hatású. A göttingeniek azonban a másik irányban bizonyították a tételt: a szexhiány emelheti a magasba a stressz szintjét. Az érintett párok a kapcsolatukat mélybe rántó örvénybe sodródnak, amelyből segítség nélkül aligha tudnak a felszínre evickélni. A projekt több mint 30 000 férfi és nő bevonásával zajlott. Az eredmény: a résztvevők harmada, aki maximum hetente egyszer hódol az érzéki örömöknek, kárpótlásul a karrierjében keresi az elmaradt kielégülést. Így próbálja feloldani a lankatag szerelmi élete miatt érzett szorongást. Minél kevesebb élvezethez jut az ember az ágyban – vagy más, alkalmas helyen – annál ádázabban veti bele magát a munkába.
Aki ellenben legalább hetente kétszer szerelmeskedik, az lazábban veszi a munkát. A munkaadóknak ez biztosan szöget üt a fejébe. Akkor hát adjuk ki a jelszót a beosztottaknak: kevesebb szex – nagyobb teljesítmény? Nem célszerű, hiszen a vezetők körében is biztosan közismert, hogy a túlhajszolt emberek könnyen kiégnek, és depresszióssá válnak. Ez pedig munkakieséshez vezet. A viszketegség egyébként sem egyenlő a termelékenységgel. Hosszú távon tehát jobb a gyakran felcsigázott munkaerő, mint az örökös hajszától elcsigázott, hiszen egy szexuálisan aktív, kiegyensúlyozott ember minden további nélkül lehet sikeres.
Kiegészítésre szorul az a bölcsesség is, miszerint a szexhiány stresszhez vezet, ami viszont vágylohasztó hatású. A szakértők lefelé gyűrűző spirált emlegetnek – ez pedig hosszú távon a kapcsolat végéhez vezet. Intő jelnek tekintik a szexuális frusztrációt és az elégedetlenséget. Ezért fontos, hogy a párok mindig fordítsanak elég figyelmet a nemi életükre, az elégedettségükre, valamint a saját kielégülésükre. Még ennél is lényegesebb, hogy elfogulatlanul beszéljenek a témáról. Hibát követ el az, aki szégyenérzetből vagy félreértelmezett tapintatból agyonhallgatja a kényes kérdéseket. Ha két ember nem képes megbeszélni a problémáit, és nem tudják hosszú távon boldoggá tenni egymást, akkor tanácsos párterápiát igénybe venniük. Ha a homokba dugják a fejüket, azzal csak az esetleges elválást vagy egyéb drámai következményeket hozzák közelebb. A szexuálisan frusztrált emberek gyakran olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyektől csak nehezen tudnak megszabadulni. Például belépnek mindenféle egyesületbe, csakhogy eltereljék a figyelmüket a szexhiányról. Emiatt kevesebb idejük jut a saját kapcsolatukra, ami természetesen tovább fokozza az elégedetlenséget. Rendkívül veszélyes ördögi kör!
| | | English to Hungarian: 7th ProZ.com Translation Contest - Entry #5887 |
| Source text - English
Winters used to be cold in England. We, my parents especially, spent them watching the wrestling. The wrestling they watched on their black-and-white television sets on Saturday afternoons represented a brief intrusion of life and colour in their otherwise monochrome lives. Their work overalls were faded, the sofa cover—unchanged for years—was faded, their memories of the people they had been before coming to England were fading too. My parents, their whole generation, treadmilled away the best years of their lives toiling in factories for shoddy paypackets. A life of drudgery, of deformed spines, of chronic arthritis, of severed hands. They bit their lips and put up with the pain. They had no option but to. In their minds they tried to switch off—to ignore the slights of co-workers, not to bridle against the glib cackling of foremen, and, in the case of Indian women, not to fret when they were slapped about by their husbands. Put up with the pain, they told themselves, deal with the pain—the shooting pains up the arms, the corroded hip joints, the back seizures from leaning over sewing machines for too many years, the callused knuckles from handwashing clothes, the rheumy knees from scrubbing the kitchen floor with their husbands' used underpants.
When my parents sat down to watch the wrestling on Saturday afternoons, milky cardamon tea in hand, they wanted to be entertained, they wanted a laugh. But they also wanted the good guy, just for once, to triumph over the bad guy. They wanted the swaggering, braying bully to get his come-uppance. They prayed for the nice guy, lying there on the canvas, trapped in a double-finger interlock or clutching his kidneys in agony, not to submit. If only he could hold out just a bit longer, bear the pain, last the course. If only he did these things, chances were, wrestling being what it was, that he would triumph. It was only a qualified victory, however. You'd see the winner, exhausted, barely able to wave to the crowd. The triumph was mainly one of survival. | Translation - Hungarian
Az angol telek ridegségét csak a birkózómeccseknek köszönhetően tudtuk átvészelni – különösen a szüleim. Bár ezek a szombat délutáni mérkőzések a fekete-fehér televíziójuk képernyőjén érkeztek el az otthonunkba, mégis némi életet és színt csempésztek a őseim amúgy színtelen életébe. A munkaruhájuk és a kanapénk ezer éves, viseletes huzata éppúgy megfakult, mint azoknak az embereknek az emléke, akik valaha ők voltak, mielőtt Angliába költöztek. A szüleim és az egész nemzedékük a legszebb éveiket áldozták fel a munka oltárán, amikor éhbérért robotoltak a gyárakban. Az életük taposómalom volt, a gerincük meggörnyedt, az ízületeik begyulladtak, a kezük elnyomorodott. Mégis viselték a fájdalmat összeszorított foggal, hiszen nem volt más választásuk. Megpróbáltak felülemelkedni a kellemetlenségeken, hogy ne is hallják meg a kollégák furkálódását és elengedjék a fülük mellett a fölötteseik üres locsogását. Az indiai asszonyok pedig igyekeztek zokszó nélkül tűrni, hogy az uruk időnként felpofozza őket. Azt mondogatták magukban, hogy nincs mese, bírni kell a fájdalmat, el kell tudni viselni a hasogató kar, a kopott csípőízületek, a varrógépnél töltött hosszú évek során meggörnyedt hát, a kézi mosástól megkérgesedett ujjízületek kínjait éppúgy, mint azt, hogy reumás a térdük, mert állandóan a konyhakövet csutakolják a férjük rongyos alsógatyájával.
Amikor a szüleim tejes kardamomteával a kezükben letelepedtek a tévé elé, hogy megnézzék a szombat délutáni birkózómeccset, nemcsak szórakozásra és nevetésre vágytak, hanem arra is, hogy csak egyszer az életben győzedelmeskedjen a jó a rossz fölött. Azt kívánták, hogy végre megkapja a magáét a felfuvalkodott, nagyhangú nehézfiú. Azért imádkoztak, hogy a kétujjas reteszben tehetetlenül vergődő, szőnyegre szorított, vagy a sajgó veséjét markolászó gyengébb játékos ne adja fel. Bárcsak még egy kis ideig kitartana, tűrné a fájdalmat, állná a sarat! Ha megtenné, akkor a birkózás szabályaiból adódóan lenne esélye a győzelemre. Persze ez csak papíron lenne diadal. A nyertest halálosan kimerítené a küzdelem, még szinte ahhoz is gyenge lenne, hogy visszaintsen az ujjongó tömegnek. Leginkább a túlélésre ment ki a játék. |
More Less | | Judit - angol, Judit német | | Other - ELTE University Certificate in Translation | | Years of translation experience: 10. Registered at ProZ.com: Apr 2007. Became a member: Sep 2007. | | German to Hungarian (ELTE University- Certified Business Translator, verified)
Hungarian to German (ELTE University - Certified Business Translator, verified)
English to Hungarian (Hungarian State Language Examination, verified)
Hungarian to English (Hungarian State Language Examination, verified)
| | N/A | | Hungarian site localization team | | Microsoft Excel, Microsoft Word, Powerpoint, SDL TRADOS, SDLX | | English (DOC) | Fourth ProZ.com Translation Contest: English to Hungarian  [download]
6th ProZ.com Translation Contest: German to Hungarian [download]
7th ProZ.com Translation Contest: English to Hungarian [download] | | Judit Darnyik endorses ProZ.com's Professional Guidelines (v1.0). | | About me My clients wrote about me (see WWA-entries):
"Judit assisted us with a complex high volume project, excellent service, thoroughly recommended. Will certainly use again."
Translation agency, United Kingdom
"Incredibly reactive and professional. I recommend Judit Darnyik for her translation services without any reservation."
End client, France
"Very professional and fast"
Advertising adaptation agency, Germany
"Reliable and fast"
Translation agency, Netherlands
-----------------------------------------------------------
Qualification and work experience in foreign trade
Certified economics/business translator
University degree in German Linguistics
Highest level State Exam in English
I have been translating for several agencies, publishers and companies in various fields since 1999.
Published translations:
German to Hungarian (fiction):
Francesca Santini: Zypressenmond (Tanúnk a hold), Magyar Könyvklub, 2005.
German > Hungarian (educational):
Lutz van Dijk: Die Geschichte von Liebe und Sex (A szerelem és szex története), Laurus, 2010.
English to Hungarian (business):
Seth Godin: The Big Moo (Mi a bőgés), HVG Publishing House, 2006.
Tim Harford: The Undercover Economist (Leleplezett gazdaság), HVG Publishing House, 2006.
Robert Ashton: The Entrepreneur's Book of Checklists (Vállalkozói sikerkalauz), HVG Publishing House, 2006.
Chris Anderson: The Long Tail (Hosszú farok), HVG Publishing House, 2007.
Jeffrey K. Liker: The Toyota Way (A Toyota-módszer), HVG Publishing House, 2008.
Larry Weber: Marketing to the Social Web (Marketing a hálón), HVG Publishing House, 2008.
Bruce L. Katcher, Adam Snyder: 30 Reasons Employees Hate Their Managers (30 ok, amiért utálják a főnököt), HVG Publishing House, 2009.
Terry J. Fadem: The Art of Asking (A kérdezés művészete), HVG Publishing House, 2009.
James P. Womack, Daniel P. Jones: Lean Thinking (Lean szemlélet), HVG Publishing House, 2009.
John Naisbitt: Mind Set! (A gondolkodás magasiskolája), Lexecon, 2010.
Paul Martin: Sex Drugs and Chocolate (Szex, drogok és csokoládé), HVG Publishing House, 2010.
Alec Russell: After Mandela (Harc Dél-Afrika lelkéért), HVG Publishing House, 2010.
To be published:
English > Hungarian (science fiction):
Orson Scott Card: Shadow of the Hegemon
English > Hungarian (business):
Guy Kawasaki: The Art of the Start
John Shook: Managing to Learn
German > Hungarian (fiction):
Louise Jacobs: Café Heimat
           | This user has earned KudoZ points by helping other translators with PRO-level terms. Click point total(s) to see term translations provided.
This user has reported completing projects in the following job categories, language pairs, and fields.
| Project History Summary |
|---|
| Total projects | 2 | | With client feedback | 0 | | Corroborated | 0 | | | 0 positive (0 entries) |  positive | 0 |  neutral | 0 |  negative | 0 |
| Job type | | Editing/proofreading | 1 | | Translation | 1 | | | Language pairs | | English to Hungarian | 2 | | | Specialty fields | | Marketing / Market Research | 1 | | Business/Commerce (general) | 1 | | | Other fields | | Environment & Ecology | 1 |
|
|
|
Keywords: English to Hungarian, English to Hungarian translator, German to Hungarian, German to Hungarian transator, Übersetzung Deutsch Ungarisch, Ungarische Übersetzer, Übersetzung Ungarisch, business books, reports, analyses, contracts, licence agreements, press releases, advertising adaptation, adaptation, commercials, quality management, cosmetics, dietary supplements, Commerce, Public Relations, Marketing, Economics, Lean Management, Lean, Management, Transport, Transportation, Shipping, Journalism, Articles, Literature, Law, Letters, Household Appliances, Cosmetics, Beauty, Cooking, Tourism, Travel, Clothing, Fashion, Wirtschaftsbücher, Berichte, Analysen, Vertrag, Vereinbarung, Pressemitteilung, Werbeadaptation, Werbung, Kosmetik, Handel, Wirtschaft, Lieferung, Artikel, Literatur, Recht, Briefe, Korrespondenz, Kochen, Fremdenverkehr, Reisen, Mode,
 This profile has received 100 visits in the last month,
from a total of 64 visitors
Profile last updated
Feb 8 |
The translation workplace 
Expertise 