| Pages in topic: < [1 2 3 4 5 6 7 8] > | Magyar fordítok 0.03 USD/szó Thread poster: Eva Ballentine (X)
|
|---|
Csaba Ban 
Hungary
Local time: 13:06
Member (2002)
English to Hungarian
+ ...
| két gondolat | Jan 16, 2006 |
Szabolcs Varga wrote:
... és ezért a piac kegyetlen törvényei szerint egyre többen lesznek, akik olcsóbban fognak dolgozni, mert még így is megéri nekik. Ahhoz, hogy becsülettel megéljen valaki, elég lesz (szerinte) XXX forint, és ha annyi megvan úgy, hogy nem szakad szét, akkor olcsóbban is dolgozni fog.
Lehet, hogy az én készülékemben van a hiba, de egy alapvető dolgot másképpen látok. Nagyon szubjektív dolog, hogy ki mennyi pénzből él meg "becsülettel". Elég szépen keresek, de speciel nekem a "becsülettel" megéléshez hozzá tartozik, hogy évente többször elmenjek utazni, mert így érzem jól magam.
A lényeg: ha a fordítási munka termelékenysége nő, vagyis ugyanazt a mennyiséget kevesebb munkával is elő lehet állítani, abból még nem következik, hogy olcsóbban is megéri dolgozni. Teszem azt, havi X pénzből szépen megélek, és a családomat is el tudom tartani - és ehhez szavanként P pénzt kell elkérnem. A gazdaságilag racionális magatartás azonban az, hogy - ha lehetőség van rá - igenis többet kell keresnünk, sőt, a lehető legtöbbet, vagyis magas P árat kell elkérnünk.
Más: lehet, hogy a fordítási munka leértékelődik - de ugyanakkor a számítástechnikai ismeretek felértékelődnek. Vagyis lehet, hogy a "sima" fordítások díja alacsony, vagyis egy sima Word fájl felülírásáért kapott pénz alacsony. De a tendencia az, hogy a szövegek egyre bonyolultabb formátumú fájlokban találhatók: tele vannak szerkesztési és formázási információkkal, szószedeteket kell nyilvántartani, stb.: a Trados és a többi CAT-szoftver nem csak letöri az árakat (egyébként szerintem nem is töri le), hanem éppen ellenkezőleg: többletértéket jelent a megrendelőnek, ha a szöveget egy összetett fájlformátumban tudja elkészíteni a fordító.
Vagyis aki lépést tart a korral és továbbképzi magát a legfrissebb szoftverek használata terén, annak soha nem fog felkopni az álla.
| | | | | Szétszakadás | Jan 17, 2006 |
Tévedés azt hinni, hogy egy fordító megcsinálhatja, hogy csak annyit dolgozik, amennyi jólesik. A megrendelők megtartásához mindig rendelkezésre kell állni. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy délelőtt dolgozom, aztán délután alszom jó három órát, nehogy szétszakadjak. Aki ilyet állít, az igencsak távol áll ettől a szakmától.
A másik dolog, hogy én is csak úgy érzem jól magam, ha utazgathatok. Az ember egyre igényesebbé válik és ... See more Tévedés azt hinni, hogy egy fordító megcsinálhatja, hogy csak annyit dolgozik, amennyi jólesik. A megrendelők megtartásához mindig rendelkezésre kell állni. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy délelőtt dolgozom, aztán délután alszom jó három órát, nehogy szétszakadjak. Aki ilyet állít, az igencsak távol áll ettől a szakmától.
A másik dolog, hogy én is csak úgy érzem jól magam, ha utazgathatok. Az ember egyre igényesebbé válik és ehhez kell a pénz. Nem azért hagytuk ott többen is tanult hivatásunkat, hogy otthon a szobában ücsörögjünk.
Ami a gépesítést illeti, a jelenlegi legjobb angol-magyar fordítóprogramot is csak max. 1-1,5 oldalig, egészen rövid fordításokra éri meg használni. És mi van a többi nyelvvel? Sehol semmi. Van orosz-magyar vagy német-magyar program? Nincs? Megéri kifejleszteni pár ezer felhasználónak? Nem. Úgyhogy én eloszlatnám az ezzel kapcsolatos aggályokat úgy a következő 50 évre.
Való igaz, hogy ma többen tudnak angolul, de a többség még kiváló nyelvtudással se nagyon szánja el magát arra, hogy fordító legyen. Legfeljebb alkalmanként fordít. Van olyan több nyelvet beszélő barátom, aki üzletemberként kamatoztatja - nagyon is jól - a nyelvtudását. Alkati kérdés is, hogy ki vállalja ezt a munkát. Otthonülők előnyben!
És azt se feledjük, hogy a felgyorsult technológiai fejlődésnek köszönhetően várható, hogy folyamatosan növekedni fog a fordítandó anyagok mennyisége.
Mindebből következik, hogy az egy fordítóra jutó munka mennyisége - tehát a kereslet - nőni fog, ami pedig nem feltétlenül árcsökkentő hatású (lásd a benzinárakat a kínai kereslet miatt). ▲ Collapse
| | | | | ugyanazt (is) mondjuk több irányból | Jan 17, 2006 |
Csaba Ban wrote:
Más: lehet, hogy a fordítási munka leértékelődik - de ugyanakkor a számítástechnikai ismeretek felértékelődnek. Vagyis lehet, hogy a "sima" fordítások díja alacsony, vagyis egy sima Word fájl felülírásáért kapott pénz alacsony. De a tendencia az, hogy a szövegek egyre bonyolultabb formátumú fájlokban találhatók: tele vannak szerkesztési és formázási információkkal, szószedeteket kell nyilvántartani, stb.: a Trados és a többi CAT-szoftver nem csak letöri az árakat (egyébként szerintem nem is töri le), hanem éppen ellenkezőleg: többletértéket jelent a megrendelőnek, ha a szöveget egy összetett fájlformátumban tudja elkészíteni a fordító.
Vagyis aki lépést tart a korral és továbbképzi magát a legfrissebb szoftverek használata terén, annak soha nem fog felkopni az álla.
Dejszen majdnem ugyanazt mondjuk: 250 szalag mellett forrasztó droid helyett van 1 nagyon jól képzett robotkezelő szakember. Persze, hogy egyéb ismeretekre is szüksége van. És persze, én is hiszem, hogy van jövője naprakésznek lenni, tartani a lépést a fejlődéssel, meg egyéb hozzáadott értékekkel kiegészíteni (mintha mi nem ezt csinálnánk).
De teljesen mégsem mondjuk ugyanazt: továbbra is fenntartom, hogy a _nyersfordítás_ mint munka, rettenetesen le fog értékelődni és igenis a gépek miatt. Ha a számítástechnikából keresünk hasonlatot: 20 éve a hálózatkezelés, vagy éppen a levilágítók kezelése rettenetesen drága tudomány volt és komplett cégek (pl. Novell) lettek milliárdosok belőle; mára olyan természetesnek vesszük az egészet, hogy csak akkor tűnik fel, ha valamiért nincs szélessávú kapcsolat, vagy éppen egy 50 ezer forintos nyomtatóba több tudás van beleépítve készen, mint korábban egy fél szobányi berendezésbe.
És ez a nyersfordítás egyre jobb minőségű lesz.
És persze, van infláció, de amíg a termelékenység növekedése meghaladja az inflációt (ami már itt Magyarországon is csak évi 4% körüli), addig ezek NEM fognak jelentkezni az árakban. Már most nem jelentkeznek. Akit csak ismerek, 3-4 éve nem képes érdemben emelni a fordítói díjain, mert ha megteszi, azonnal beugrik a helyére 5 másik.
És senkinek ne legyenek illúziói. Én a magam szakterületén nagyon jó fordítónak gondolom magam (konkrétan az egyik legjobbnak), de ez nem jelenti azt, hogy ne lennék pillanatok alatt lecserélhető. A legtöbb munka ugyanis messze nem igényli a tökéletességet (among others, mi a helyzet akkor, ha én jobban értek a megrendelő szakmájához, viszont én ráadásul tudok helyesen írni meg fogalmazni is, ő meg nem, de mivel mondjuk egy tenderanyagról van szó, nincs is igazán rá szükség, hiszen csak a kiválasztásig kell eljutni, és nem az én stílusom fog dönteni)... csak az iparos becsülete, hogy ezeket is annyira jól csináljuk meg, amennyire. Adott esetben a sebesség sokkal többet számíthat, mint a kifinomult fordítás, amelyre oly büszkék vagyunk. A rossz hír, hogy a gép ebben nagyon jó. Például nem alszik.
És a tekintetben sem kéne túlságosan illúziókban ringatni magunkat, hogy "mert a gép úgysem tudja lefordítani ezt meg azt". 12 évvel ezelőtt (amikor sehol nem voltak még komoly korpuszra épülő rendszerek) résztvettem egy kísérletben, amelyben angolról japánra kellett fordítani szabadalmi szövegeket. Természetesen az A teszt csúfos kudarc volt - aki látott már szabadalmat, tudja, miért: féloldalas mondatok, kihagyott állítmány stb., a létező legocsmányabb fordítási feladatok egyike.
A B teszt viszont az volt, hogy ÁTFOGALMAZTUK emberi, olvasható nyelvre a szabadalmat. Innentől kezdve gyakorlatilag hibátlanul fordította le a gép.
Most képzeljétek el azt, hogy a fordítórendszer X cég ÖSSZES valaha elkészült kézikönyvét és egyéb dokumentációját ismeri, PLUSZ még egészen kiválóan fordít nem túlságosan költői mondatokat, PLUSZ a cégnél ki van adva szigorú ukázba, hogy milyen (nem túl költői, szleng nélküli) nyelven szabad írni, hogy normálisan fordítani lehessen sokféle nyelvre (ez pl. az IBM-nél régóta így van).
Persze, millió példát lehet említeni, kezdve a szépirodalomtól a volapük összehasonlító nyelvészeti munkákig, amin a gép betlizni fog. Csakhogy ezek jellemzően nem azok a munkák, amiért sokat szokás fizetni nekünk. Sokat azért fizetnek nekünk, ha sok pénz forog kockán (legyen az autógyártás, orvosi műszer, laboreredmény, szerződés vagy EU-anyag)... és ezekben nemcsak jó lesz, hanem _már jó_ a gép. Gondoljátok el, már a 70-es években megérte bizonyos feladatokra a pokoli drága nagyszámítógépeken futó SYSTRAN-t használni (meg kellett, hogy érje, mert piaci cég volt és nyereséges, vagyis vették).
Bizonyisten nem károgni akarok, lehet, hogy csak örexem és már nem minden pillanatban magam látom a világ közepének )
Tisztelettel,
- sabolc -
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 13:06
English to Hungarian
+ ...
| Ugyanazt mondjuk, de bizony mást gondolunk | Jan 17, 2006 |
Egy kiváló (akkor még szovjet) akadémikus, bizonyos Konsztantyin Frolov egyik előadása jutott eszembe, aki azzal indított, hogy kérem, a technika gyakorlatilag a legvadabb álmokat meg tudja valósítani: tudunk annyit és okosak annyira a műszaki szakemberek, hogy kihozzák a megfelelő megoldásokat bármilyen emberi munka kiváltására, de az alkalmazhatóság már nem a műszaki szakembereken múlik, hanem azon, hogy megéri-e. (Mondott egy csomó példát is, de azok nem tartoznak... See more Egy kiváló (akkor még szovjet) akadémikus, bizonyos Konsztantyin Frolov egyik előadása jutott eszembe, aki azzal indított, hogy kérem, a technika gyakorlatilag a legvadabb álmokat meg tudja valósítani: tudunk annyit és okosak annyira a műszaki szakemberek, hogy kihozzák a megfelelő megoldásokat bármilyen emberi munka kiváltására, de az alkalmazhatóság már nem a műszaki szakembereken múlik, hanem azon, hogy megéri-e. (Mondott egy csomó példát is, de azok nem tartoznak szorosan véve ide, csak a gép kontra ember párhuzam miatt említem ezt.)
Vegyük például a Systrant. Ezt speciel állítólag egy 56-os magyar találta ki (ahogy egy csomó mindent "marslakók" csináltak meg a mai szép új világhoz), de csak és kizárólag azért érte meg futtatni a méregdrága gépidővel, mert a fő funkciója évtizedekig a lehallgatott szovjet híranyagok szűrése volt. Ott pedig a pénz nem számított, ugyebár. (Aztán, amikor volt valami olyan jelzés, akkor annak az anyagnak nekiálltak a fordítók.) Világos, hogy egy ugyanilyen - vagy ma már egy zsebben hordozható - számítógépes eszköz simán benyeli a volapük nyelvtant és szókincset (az úgyis mesterséges), de akár a távol-keleti és az alaszkai csukcsok összes nyelvjárását is, az összes népdalokkal, lakodalmas nótákkal és a helyi disznó viccekkel együtt (úgy tudom, hogy nekik ellenben saját írásbeliségük a mai napig nincs, de ebben lehet, hogy tévedek)- de ki fog érte fizetni?! Akár a beviteléért? És kinek lesz rá szüksége? A gép részéről nem probléma, de van ennek piaca?
A másik bibi: a megfeleltetés (ezen belül az elő-áramvonalasítás). Magam is tapasztalom a konzervnyelv kialakulását (pl. az EU-nál), nincs is annál jobb, nyilván ez a jövő útja. De attól a gép csak bizonyos területeken tudja az embert helyettesíteni, ott viszont tulajdonképpen máris helyettesíti, a fordításban is, a szövegszerkesztésben is, a grafikonok gyártásában is, csak már megszoktuk, talán nem is vesszük észre. (Elég baj, megjegyzem, mert az ember kreativitásának bizony határt szabhat a gép - nem tudom, próbáltatok-e már valami extra, a beépített verzióktól eltérő ábrát csinálni MS-ben? Ott van a sablon, tessék azt használni!)
Egy világméretű nyelvi behelyettesíthetőség tehát elvben lehetséges nyelvpáronként (ahogyan mi, fordítók, dolgozunk), de valójában 1-2 (attól tartok, egyetlen) "főnyelv" mellett éri csak meg a rendszert kialakítani. Azért mondom, hogy _attól tartok_, mert ez nyilván az angol lenne, angolról pedig a legkutyább dolog fordítani és nem vagyok biztos abban, hogy "a periférián" - az összes többi nyelv között - az egyenértékűség biztosítható lesz.
Akkor pedig megint nem éri meg megcsinálni olyan széles körben, ahogyan Te előrejelzed. Más dolog az, hogy pl. statisztikai táblázatokat vagy adatbázisokat gyártasz, amelyek gombnyomásra egy másik nyelven állnak fel (szerintem többszáz fordító gyárt rendszeresen lényegében azonos táblázatokat, pl. vállalati mérlegeket, sokszor üdítően sajátos nyelvezettel), és más dolog az, hogy kialakítottál egy igen ügyes jogi vagy pénzügyi megoldást, amit most le kell papírozni. A típusszerződéseket rá lehet bízni a gépre, az adóalap minimalizálását vagy a versenytárs kijátszását szolgáló konstrukciókat nem. 50 év múlva sem. És alapvetően nem azért nem, mert furmány van a dologban, hanem az egyediség miatt: a gépek a monotóniában vannak otthon, mi meg az egyediségben - így vagyunk megcsinálva. (Ráadásul a monoton feladatoknál az ember bizony hibázik, a gép viszont lényegében csak meghibásodni tud: normál üzemmódban hibázni nemigen.) Elviekben tehát lehetne csinálni egy olyan fordítóprogramot, amely minden specifikumot tud kezelni, félreértelmezés vagy félreértelmezhetőség nélkül, de ez talán csak dollármilliárdos üzletekre érné meg, abból meg azért nincs olyan sok.
Azt viszont a fene se bánja, ha a technika az eddiginél is több munkát vesz le a fordító válláról - bár azért egy teljesen egyedi szöveg nyersfordítása szerintem nem a jövő, hanem inkább a szférák zenéje. De gondoljunk bele: nincs is rá szükség! Én amondó vagyok, hogy az üzleti világ számára a működtetés vonalán (megrendelők, számlaírás, fuvarlevelek stb.) egyöntetűségre és szabványosságra van szükség, de amikor meg kell dumálni a kedves ügyfelet, hogy vegye meg a terméket vagy a szolgáltatást, vagy ne kérjen akkora hozamot a befektetett pénzéért, akkor bizony senki nem törekszik erre: ott meg kell szólítani a másikat, lyukat kell beszélni a hasába, és olyan nyelven, olyan nyelvezettel, hogy az működjön is. Isten ments, hogy ez egy gépi fordításból induljon! Nem lenne foganatja.
Még egy: saját tapasztalatom és meggyőződésem szerint az árak NEM mennek lefelé! Sőt: bátorkodom megjegyezni, hogy a fordítást terhelő áfa Magyarországon 5 százalékponttal csökkent: legfőbb ideje, hogy év eleje lévén kiigazítsuk az árainkat! És ne szerénykedjünk: nekünk nem a gazdaság egészére szóló inflációs kosárhoz kell igazítanunk az árainkat, hanem a megélhetési költségeink alakulásához, annak az áremelkedése pedig testvérek között is a duplája a hivatalos inflációnak, és az is marad.
Gyakori érv, hogy nem, nem merek árat emelni, mert akkor a helyembe ugrik más. De:
- mint korábban írtam, ez bármikor megtörténhet, ha elfogadjuk az árversenyt, netán magunk is bőszen gyakoroljuk;
- ha jók vagyunk, akkor fel sem merül, hogy behelyettesíthetők vagyunk (holott azok vagyunk, mindenki az);
- árat emelni monopolpozícióból roppant könnyen lehet, de alulnézetből sem reménytelen, csak meg kell adni a módját.
Nem nyerő például, ha azt mondjuk, hogy ami tavaly x volt, az mostantól x+ennyi. Mi vagyunk mi? BKV vagy gázszolgáltató? Ne adjunk tippeket arra, hogy hátha mások nem emeltek! Az áremelést nekünk be kell csomagolnunk.
Gyártsunk például most, év eleje lévén, ahogyan Szabados Andrea javasolta a powwow-n, egy árlistát (normál szöveg, szakszöveg, sürgősség, formázás stb.), amin feltüntetünk minden nyelvpárt, minden kikötést, max. 1 oldal terjedelemben, világosan és jól áttekinthetően, és küldjük meg, körlevél formájában az összes tavalyi-tavalyelőtti ügyfélnek, megfelelően kiegészítve azzal, hogy milyen plusz-szolgáltatásokat vállalunk vagy tervezünk, és felszólítva a címzettet, hogy örülnénk, ha jelezné, van-e olyan szolgáltatás, amit még szívesen látna a kínálatunkban. (A mi esetünkben pl. belső fordítású anyagaik lektorálása, a forrásanyag formázása - a helyesírás kijavításával például sokan jól járnának, de ezt így nem mondanám a szemükbe). Isteninek tartom egyébként Andrea ötletét a bónusz-utalványról - szerintem az sem baj, ha nem méregdrága nyomdai termék.
Még egy (ezt speciel egy business administration tankönyvben olvastam, vállalkozásoknak szól, de szabadúszóként is hasznosítható): ha egy cég lapátra tesz, írjunk neki egy nagyon barátságos levelet, hogy bizonyára jól döntöttek, mi mindenesetre nagyon köszönjük mindazt, amit tanultunk tőlük stb., viszont kérünk referenciát (ez kapcsolattartási, telefonálási lehetőség, nem zaklatás), hiszen a véleményük fontos lehet mások szemében stb., akár mellékelhetünk is egy mintát, ha van, vagy egy tervezetet ehhez, hogy ilyet szoktunk kapni. És le ne hagyjuk őket a szezonális postázási listánkról a következő 2-3 évben, sőt, a következő évben mehet nekik is a körlevél (hoppá, rajtmaradtak a levlistán). A legtöbb esetben ugyanis van visszaút, csak akkor nincs, ha magunk sem hiszünk benne.
Na, ezek azok a dolgok, amikben szerintem nagyon másként gondolkodunk, de örülök, hogy a jelek szerint ellentéteink nem teljesen kibékíthetetlenek.
Jó áremelést mindenkinek! (Nem kell sok, lehet pár fillér is, de legyen! Kell az egészséghez.)
▲ Collapse
| | |
|
|
|
Eva Ballentine (X)
Hungarian to English
+ ...
TOPIC STARTER | egyedül nem megy | Jan 17, 2006 |
Eva Blanar wrote:
Gyakori érv, hogy nem, nem merek árat emelni, mert akkor a helyembe ugrik más.
Pedig az sajnos pont így van! Engem ez nem zavar, mert én nem megyek le az áraimmal, de pontosan onnan indult ez a beszélgetés, hogy van aki látatlanban is elfogad fillérekért bármilyen munkát. Ezt persze nagyon sokan megértik és támogatják, kimagyarázzák ilyen-olyan okokból, mint ezt ezen a fórumon olvashatod. Amig ez bárki számára elfogadható, addig ha a fejed tetejére állsz, akkor is a kezét dörszölgetik majd azok akik csak 1 centtel utánad kullognak. Számukra mindenki aki árat emel, ingyen nekik dolgozik, mert a realis árakhoz képest Ők mindig is olcsóbbak lesznek.
Gyártsunk például most, év eleje lévén, ahogyan Szabados Andrea javasolta a powwow-n, egy árlistát (normál szöveg, szakszöveg, sürgősség, formázás stb.), amin feltüntetünk minden nyelvpárt, minden kikötést, max. 1 oldal terjedelemben, világosan és jól áttekinthetően, és küldjük meg, körlevél formájában az összes tavalyi-tavalyelőtti ügyfélnek, megfelelően kiegészítve azzal, hogy milyen plusz-szolgáltatásokat vállalunk vagy tervezünk, és felszólítva a címzettet, hogy örülnénk, ha jelezné, van-e olyan szolgáltatás, amit még szívesen látna a kínálatunkban.
Ez még nem akadályoz meg senkit abban, hogy árban alávágjon a lista árnak.
Ez csak úgy működik, ha van egy "kiemelt" szövetség aminek a tagjai elfogadják ezeket az árakat és garanciát vállalnak és nem mennek egymás árai alá. Ennek a szövetségnek kell valami pluszt nyújtani, mert akkor ennek mindenki tagja akar lenni.
Még egy (ezt speciel egy business administration tankönyvben olvastam, vállalkozásoknak szól, de szabadúszóként is hasznosítható): ha egy cég lapátra tesz, írjunk neki egy nagyon barátságos levelet, hogy bizonyára jól döntöttek, mi mindenesetre nagyon köszönjük mindazt, amit tanultunk tőlük stb.,
Ezt én nem igazán tudom elképzelni. Tisztelt Ügyfél! Nagyon igazuk van, hogy kirúgtak vállakozóik sorából. Kérem, hogy referncia levelüket az alábbi címre küldjék...
Simán meg kell köszönni az eddigi munkákat, és felhívni figyelmüket, hogy te a továbbiakban is rendelkezésükre állsz, ha új lehetőség adódik.
Egyébként teljesen egyetértek hozzászólásoddal. (Nem szégyellem bevallani, Én biztos tudnék egy helyesírási kijavítót alkalmazni, sőt néha alkalmazok is.)
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 13:06
English to Hungarian
+ ...
| Nincs listaár, szerintem nem is nagyon lesz | Jan 17, 2006 |
Én egy nagyon egyszerű dologra gondolok csak: valakiknek dolgoztunk az előző évben, valamennyit számláztunk neki, vagyis visszatérhetünk hozzá. (Persze, ha csak és kizárólag fordítóirodának dolgozunk, akkor az árazás nem probléma, legalábbis nekünk nincs vele dolgunk.) Itt tehát a vállalati, banki, kutatóintézeti ügyfelekről van szó, akikkel a kapcsolatot úgyis kell ápolni, és a legtöbb helyen jó, ha van náluk egy papír tőlünk, hogy minek alapján dolgoztatna... See more Én egy nagyon egyszerű dologra gondolok csak: valakiknek dolgoztunk az előző évben, valamennyit számláztunk neki, vagyis visszatérhetünk hozzá. (Persze, ha csak és kizárólag fordítóirodának dolgozunk, akkor az árazás nem probléma, legalábbis nekünk nincs vele dolgunk.) Itt tehát a vállalati, banki, kutatóintézeti ügyfelekről van szó, akikkel a kapcsolatot úgyis kell ápolni, és a legtöbb helyen jó, ha van náluk egy papír tőlünk, hogy minek alapján dolgoztatnak velünk. Egy csomó helyen úgyis kötelező a fordítóval szerződést kötni (évi 200 ezer Ft felett mindenképpen, ez jogszabályi előírás), ha ott fixáltuk az árainkat, akkor szintén nincs teendő.
Ami Te mondasz, Éva, az egy kamara lenne, szabott árakkal, ami szerény véleményem szerint Magyarországon egyelőre megvalósíthatatlan. Több okból is az, ebbe most nem is mennék bele. Szerintem az is elég, ha a magunk portáján fejlesztgetjük a tavalyi árainkat az idei költségeinkhez.
Persze, ha úgy váltunk meg a cégtől, hogy ténylegesen kirúgtak minket, lepocskondiáztak, vagy a fizetéssel volt baj, perről is szó esett, akkor nyilván nem írunk nekik többet. Ez az egész a "cold call" (kéretlen hívogatás) szigorú tilalma miatt alakulhatott ki, hogy a langyos ügyfeleknek, vagy például az ezentúl deklaráltan másik (mondjuk, olcsóbb) fordítót alkalmazó ügyfeleknek referenciakérő levelet javasolnak írni: a kapcsolat megvan, az ürügy a későbbi rátelefonálásra megvan, ráadásul bentmaradunk a cég tudatában és még tán egy referencialevelet is kapunk. Ennyi. ▲ Collapse
| | | |
"És senkinek ne legyenek illúziói".
Megismétlem, mert úgy látszik átsiklottunk rajta:
"Ami a gépesítést illeti, a jelenlegi legjobb angol-magyar fordítóprogramot is csak max. 1-1,5 oldalig, egészen rövid fordításokra éri meg használni. És mi van a többi nyelvvel? Sehol semmi. Van orosz-magyar vagy német-magyar program? Nincs? Megéri kifejleszteni pár ezer felhasználónak? Nem. Úgyhogy én eloszlatnám az ezzel kapcsolatos aggályokat úgy a köv... See more "És senkinek ne legyenek illúziói".
Megismétlem, mert úgy látszik átsiklottunk rajta:
"Ami a gépesítést illeti, a jelenlegi legjobb angol-magyar fordítóprogramot is csak max. 1-1,5 oldalig, egészen rövid fordításokra éri meg használni. És mi van a többi nyelvvel? Sehol semmi. Van orosz-magyar vagy német-magyar program? Nincs? Megéri kifejleszteni pár ezer felhasználónak? Nem. Úgyhogy én eloszlatnám az ezzel kapcsolatos aggályokat úgy a következő 50 évre".
Vagy talán azóta megjelentek ezek a programok, csak én nem tudok róla? A mostani legjobb angol-magyar fordítóprogram miatt ne legyenek illózióim? Az még szupernyers fordításra sem alkalmas. Angol-orosz programot megéri kifejleszteni, mert pár százezer felhasználóra lehet számítani. De mi itt legtöbben leggyakrabban magyarra fordítunk. Ki az a bolond, aki belevágna pl. egy lengyel-magyar fordítóprogram elkészítésébe? 40 emberévnyi munka - pár száz felhasználónak? Nagy pénzbe mernék fogadni, hogy belátható időn belül nem is lesz ilyen program. Ugyanezért nem készül magyar diktálóprogram sem, pedig már 15 éve tervezik és ígérgetik. És ugyanezen okok miatt nem lesz az embert helyettesítő orosz-magyar vagy német-magyar (egyről tudok, de az használhatatlan) fordítóprogram sem. ▲ Collapse
| | | | | Húha, egyetértünk :-) | Jan 18, 2006 |
Andras Szivak wrote:
"Ami a gépesítést illeti, a jelenlegi legjobb angol-magyar fordítóprogramot is csak max. 1-1,5 oldalig, egészen rövid fordításokra éri meg használni. És mi van a többi nyelvvel? Sehol semmi. Van orosz-magyar vagy német-magyar program? Nincs? Megéri kifejleszteni pár ezer felhasználónak? Nem. Úgyhogy én eloszlatnám az ezzel kapcsolatos aggályokat úgy a következő 50 évre".
Hozzátenném, hogy a gépi fordításnak, mint elhangzott, a szűk szókincsű eredeti szöveg - ma még mindenképpen - alapfeltétele. Csakhogy az eredeti szövegeket is emberek írják, akiket nem a minőség, hanem a mennyiség után fizetnek. Sokszor még helyesen írni sem tudnak, a stílusról pedig ne is beszéljünk; ez nem is csoda, hiszen nem egy esetben a dokumentáció készítése is ki van adva, mondjuk Indiába. Ezeknek a szövegeknek a fordítása nem nyelvtudás szempontjából jelent gondot, hiszen meglehetősen egyszerűek, hanem az adott szakterület ismerete szükséges, és ki kell találni, hogy vajon mire gondolhatott az eredeti szerző. Ezt gépiesíteni...
| | |
|
|
|
| nem lesz az 50 év :-) | Jan 18, 2006 |
Andras Szivak wrote:
Megismétlem, mert úgy látszik átsiklottunk rajta:
"Ami a gépesítést illeti, a jelenlegi legjobb angol-magyar fordítóprogramot is csak max. 1-1,5 oldalig, egészen rövid fordításokra éri meg használni. És mi van a többi nyelvvel? Sehol semmi. Van orosz-magyar vagy német-magyar program? Nincs? Megéri kifejleszteni pár ezer felhasználónak? Nem. Úgyhogy én eloszlatnám az ezzel kapcsolatos aggályokat úgy a következő 50 évre".
Nem azt mondtam, hogy a MOSTANI angol-magyar fordítóprogramok veszélyeztetik a munkádat, de kicsit meglep, hogy milyen bátran (50 év) nyilatkoztok, amikor már csak az elmúlt 20 évben is meglehetősen látványosak a változások (például ha olyan is, amilyen, de VAN angol-magyar fordítórendszer). Nem is akarok valamiféle negatív próféta képében feltűnni, és legfőképpen nem akarok senki sikeres fordítót meggyőzni arról, hogy neki MOST milyen rossz dolga van (vagy a nagyon közeljövőben az lesz). Én csak annyit mondtam és mondok, hogy:
1. a korpusz alapú rendszerek egyre okosabbak és egyre nagyobb szövegtestekkel dolgoznak;
2. a fizetős fordítások túlnyomó része (kifejezetten kilóról beszélünk) NEM egyedi furmányos szerződés és szépirodalom, hanem mondjuk gépkönyv repülőkhöz meg autókhoz, vagyis a gép igenis jó lesz vagy (más nyelvek esetén) már most jó rá;
3. az, hogy mikor lesz nagyon jó angol-magyar program, valóban főleg pénz kérdése, de ez a pénz például származhat EU-forrásból (mint ahogy származik is); és bár vogéz-lovári gépifordító-rendszer valószínűleg tényleg nem születik egyhamar, a magyar azért még elég nagy ahhoz, hogy összejöjjön. Már most vannak próbálkozások, és ha annyira reménytelen piac lenne, miért kapható háromféle program (na jó, olyan, amilyen) már most?
Amit eddig nem mondtam:
1. Az orosz-magyar példa azért nem állja meg teljesen a helyét, mert vannak/lesznek rendszerek, ahol (nem feltétlenül emberi) közvetítőnyelvet használnak a fordításnál. Vagyis nem kell minden nyelvpárra megcsinálni a rendszereket, hanem elég a közvetítőnyelv és a saját nyelv közé.
2. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az eszközök és a kapacitás exponenciális növekedése mellett eljön egy pont, amikor egyszercsak robban, amikor meghaladja az ember képességeit a dolog. Kicsiben ilyen volt például a digitális zene: egyszercsak sokkal erősebbek lettek a gépek, mint ami ahhoz kell, hogy kiváló minőségű zenét hallgassunk - és most például ott van egy csomó körömnyi lejátszó a piacon. Vagy a merevlemezek: sok-sok éven át kínlódtunk, hogy sosincs elég hely, egyszercsak - valahol 100 GB táján - a következő duplázódásnál kiderült, hogy legfeljebb már filmekkel vehetjük tele, mert az életünk összes munkája is elfér a winchester tizedén. Vagy éppen eltartott egy darabig, de most már a gép erősebben sakkozik, mint az ember.
Ugyanígy, el fog jönni egy pont, nyilván nem most, de nem is fog 50 évig tartani, hogy a fordítórendszer olyan tudásbázisra támaszkodjon, amire ember egyszerűen képtelen.
3. SYSTRAN: tény, hogy katonai megrendelésekkel indult a cég, de például utána repülőgépgyártó is megvette sokszázezer oldal dokumentáció fordítására és használta is. A program egyébként a mai napig létezik, és ha valaki meg tudja nézni, tanulságos, hogy mondjuk angol-német viszonylatban mennyi idő alatt és milyen minőségű szöveget gyárt. Hasonlóan, angol-kínai és angol-japán területeken is meglehetősen komoly rendszerek vannak már most.
No, végül is mindegy, én megjósoltam, hogy pont ez fog történni, hogy páran bőszen elkezdik védeni a mundér becsületét...
... pedig én nem is támadtam.
Az árakkal meg az van, hogy nyilván, aki idejár, bizonyos értelemben a szakma krémje, és hozzám hasonlóan nyilván valamennyire el is van kényeztetve (szeretik az ügyfelei, meg az ő kapacitását kitöltik mondjuk az egyedi, furmányos szerződések). De a helyzet az, hogy vidéken (de még Pesten is) egyre többen és egyre jobban fordítanak számunkra gyilkos árakon (1 Ft/leütés környékén), nekik így is megvan a havi 2-300 ezer forint belőle, ami nekik elég. És akármennyire szeret az ügyfeled, ha egy idő után az egész világ a te áraid felén fordít, akkor ott fognak hagyni.
Tisztelettel,
- sabolc -
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 13:06
English to Hungarian
+ ...
| Mégiscsak kibékíthetetlenek az ellentéteink | Jan 18, 2006 |
Több dolog is van, amiben nyilván soha nem értünk majd egyet:
1. A fordítási piacnak vannak olyan szegmensei, amelyeknél a fő témát a gépkönyvek, használati utasítások jelentik, vannak olyanok, ahol a jogszabályok tarolnak, de sok más is: vállalati dokumentáció, reklám, közélet, politika, tudomány. Van tehát olyan szegmens, ahol úgy tűnik, hogy a fordítási piac zömét a használati utasítások teszik ki, ezeket pedig többnyire teljes egészükben auto... See more Több dolog is van, amiben nyilván soha nem értünk majd egyet:
1. A fordítási piacnak vannak olyan szegmensei, amelyeknél a fő témát a gépkönyvek, használati utasítások jelentik, vannak olyanok, ahol a jogszabályok tarolnak, de sok más is: vállalati dokumentáció, reklám, közélet, politika, tudomány. Van tehát olyan szegmens, ahol úgy tűnik, hogy a fordítási piac zömét a használati utasítások teszik ki, ezeket pedig többnyire teljes egészükben automatizálni lehet. Fogják is. A favágást lehet.
2. A műszaki fejlődést lehet, de nem érdemes extrapolálni, tudniillik ugrások szoktak lenni benne. (Ez a távírós példára is áll.) Vagyis megkezdődött a fordítás gépesítése, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a vonal folytatódik majd, és nem biztos, hogy közvetítői nyelv kifejlesztése és beillesztése lesz a megoldás. Elképzelhető pl. hogy a minden nyelvre lefordítandó anyagok megalkotása programozói feladat lesz, vagyis a fordítás nem nyelvpárokban történik majd, hanem egy program átültetéséről szól majd a történet, emberi nyelvre, ami informatikai feladvány, nem nyelvi. Az, hogy ilyen nincs, nem jelenti azt, hogy nem lehet megcsinálni: csírái egyébként vannak, és ígéretesebbek, mint a fordítóprogramok.
3. A fordítás gépesítése önmagában nem szükségképpen nyomja le az árakat, sőt, kiválasztódást eredményez: ma már nem fordíthat akárki, csak az, aki bizonyos technikai feltételeknek megfelel - számítógép nélkül labdába se rúg a fordító, a szakma krémje pedig speciális megoldásokat szállít (attól keresnek többet). Az tény, hogy nagy a lökdösődés, de hidd el, még nagyobb lenne, ha egy plajbásszal is lehetne versenyezni a piacon.
Vagyis, Harry Potterrel szólva: aminek el kell jönnie, az el fog jönni, és akkor majd szembe kell néznünk vele. Szembe is fogunk, és nem lesz az olyan szörnyű.
Ijou desu. (Nem japánosok számára: uff.)
Éva ▲ Collapse
| | | | Eva Ballentine (X)
Hungarian to English
+ ...
TOPIC STARTER | Zeusz
Local time: 13:06
English to Hungarian
+ ...
|
|
|
| Rekordok és vidék | Jan 19, 2006 |
Elhangzott itt egy pár rekordmennyiség, 12 óra alatt 160000 karakter, stb. Tegyük fel, hogy elhiszem, hogy az ilyen munka minősége egyáltalán megfelelő, bár hamar munka ritkán jó. De ha így is van, ezt az egész tevékenységet nem a rekordokra kell alapozni. Mert gondolom, aznap este nem te voltál a társaság középpontja a klubban, hogy finoman fogalmazzak, ha ezek után egyáltalán ki tudtál nyögni egy értelmes mondatot, vagy hogy még finomabb legyek, nem nagyon d... See more Elhangzott itt egy pár rekordmennyiség, 12 óra alatt 160000 karakter, stb. Tegyük fel, hogy elhiszem, hogy az ilyen munka minősége egyáltalán megfelelő, bár hamar munka ritkán jó. De ha így is van, ezt az egész tevékenységet nem a rekordokra kell alapozni. Mert gondolom, aznap este nem te voltál a társaság középpontja a klubban, hogy finoman fogalmazzak, ha ezek után egyáltalán ki tudtál nyögni egy értelmes mondatot, vagy hogy még finomabb legyek, nem nagyon dobogtattad meg aznap este a női szíveket... Persze az ember sok mindent kibír, de ezt a hajtást folyamatosan hosszú ideig nem lehet csinálni káros pszichikai, majd fizikai következmények nélkül. Hosszabb távon be kell állni egy átlagmennyiségre, ami pl. nálam a csúcsformámban kb. 3000-3500 szó volt. Az olyan élet nem élet, ami csak munkából áll.
A másik dolog, ami megütötte fülemet, hogy vidéken hajlandóak olcsóbban dolgozni. Ugyan miért lenne így? Vidéken olcsóbb a kenyér? Manapság tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy hol vagyunk. Fordíthatsz te Kamcsatkáról vagy Dél-Afrikából - egy a lényeg, hogy legyen Interneted. Mint ahogy egyik társunk is beszámolt erről, aki valamilyen délvidéki szigeten éldegél. Jövőre kiköltözök Szentendrére, tehát vidéki leszek. Akkor én is majd olcsóbban vállaljak munkát? Valahogy ezzel nem tudok egyetérteni. ▲ Collapse
| | | | Eva Ballentine (X)
Hungarian to English
+ ...
TOPIC STARTER | | Vidéken bizony olcsóbb | Apr 19, 2006 |
Andras Szivak wrote:
A másik dolog, ami megütötte fülemet, hogy vidéken hajlandóak olcsóbban dolgozni. Ugyan miért lenne így? Vidéken olcsóbb a kenyér? Manapság tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy hol vagyunk. Fordíthatsz te Kamcsatkáról vagy Dél-Afrikából - egy a lényeg, hogy legyen Interneted. Mint ahogy egyik társunk is beszámolt erről, aki valamilyen délvidéki szigeten éldegél. Jövőre kiköltözök Szentendrére, tehát vidéki leszek. Akkor én is majd olcsóbban vállaljak munkát? Valahogy ezzel nem tudok egyetérteni.
Akár egyetértesz vele, akár nem, ez _tény_. Tényleg olcsóbbak. Ha akarod, mondok konkrét számokat (nem itt, a fórumon), nem fogod elhinni. Azt sem, hogy mennyire veszik le a tisztelt versenytársak a vidéki fordítókat. 150-200%-os haszonkulcs az én arcomba nem fér bele, mások nem ilyen szégyellősek.
Egyébként pedig igen, vidéken olcsóbb az élet, például jóval kevesebbe kerülnek a telkek meg a házak. De ha akarod, keresek még pár példát.
Tisztelettel,
- sabolc -
| | | | | Pages in topic: < [1 2 3 4 5 6 7 8] > | To report site rules violations or get help, contact a site moderator: You can also contact site staff by submitting a support request » Magyar fordítok 0.03 USD/szó | Trados Studio 2022 Freelance | The leading translation software used by over 270,000 translators.
Designed with your feedback in mind, Trados Studio 2022 delivers an unrivalled, powerful desktop
and cloud solution, empowering you to work in the most efficient and cost-effective way.
More info » |
| | CafeTran Espresso | You've never met a CAT tool this clever!
Translate faster & easier, using a sophisticated CAT tool built by a translator / developer.
Accept jobs from clients who use Trados, MemoQ, Wordfast & major CAT tools.
Download and start using CafeTran Espresso -- for free
Buy now! » |
|
| | | | X Sign in to your ProZ.com account... | | | | | |
Login to reply/comment 
