| Pages in topic: [1 2] > |
Off topic: Magyarok nyelvtudása Thread poster: Zsanett Rozendaal-Pandur
|
|---|
Az egyik angol fórumon tette fel valaki a következő linket: EU jelentés a polgárok idegennyelvtudásáról. A magyarokról ez derült ki:
"On the contrary, large majority in Hungary (71%), the UK (70%), Spain, Italy and Portugal (64% each) reply to master only their mother
tongue."
Én azért kicsit meglepődtem, hogy ennyire rosszak az arányok. Vajon a feljövő generációknál mennyivel jobb a helyzet? Ez még mindig a rossz nyelvoktatásnak k... See more Az egyik angol fórumon tette fel valaki a következő linket: EU jelentés a polgárok idegennyelvtudásáról. A magyarokról ez derült ki:
"On the contrary, large majority in Hungary (71%), the UK (70%), Spain, Italy and Portugal (64% each) reply to master only their mother
tongue."
Én azért kicsit meglepődtem, hogy ennyire rosszak az arányok. Vajon a feljövő generációknál mennyivel jobb a helyzet? Ez még mindig a rossz nyelvoktatásnak köszönhető, vagy tényleg ennyit számítanának pl. a szinkronizált filmek? Esetleg ennyire nem érdekelné a népet az idegen nyelvek témája, vagy csak szerénykedünk?
(Látom, hogy az angolok épp csak megelőztek minket, de náluk legalább nincs az a nyomás, hogy senki nem érti őket.)
http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/ebs/ebs_237.en.pdf ▲ Collapse
| | | |
Eva Blanar 
Hungary
Local time: 09:49
English to Hungarian
+ ...
| Az utolsó helyen | Nov 4, 2005 |
Az a jelentés elég katasztrofális eredményeket mutat ahhoz, hogy ne verjék itthon nagydobra (magyarra még nincs lefordítva egyébként, megnéztem), és persze, biztosan lehet vitatkozni azon, hogy valóban ennyire rossz-e a kép, de én sajnos, elhiszem. (Az is ijesztő, hogy egynél több idegen nyelvet csak a 15 évesnél idősebb lakosság 1 százaléka beszél.)
De én elsősorban a kimenetekkel kapcsolatban vagyok pesszimista: én egyáltalán nem látok javulást, az i... See more Az a jelentés elég katasztrofális eredményeket mutat ahhoz, hogy ne verjék itthon nagydobra (magyarra még nincs lefordítva egyébként, megnéztem), és persze, biztosan lehet vitatkozni azon, hogy valóban ennyire rossz-e a kép, de én sajnos, elhiszem. (Az is ijesztő, hogy egynél több idegen nyelvet csak a 15 évesnél idősebb lakosság 1 százaléka beszél.)
De én elsősorban a kimenetekkel kapcsolatban vagyok pesszimista: én egyáltalán nem látok javulást, az intenzív nyelvtanítás, két tannyelvű iskolák stb. ellenére sem: itt valami igen nagy baj van a tanítás módszertanával - talán a nyelvtan túlhangsúlyozása, talán a sok fordítási feladat, ami a feladatok zömét adja ki? Valahol egyszer olvastam, hogy Magyarországon az idegen nyelvek tanításának módszertana a latintanítás módszertanára épül és ezért alkalmatlan az élő nyelvek elsajátítására. Na hiszen... ▲ Collapse
| | | |
Daniel Ehret
Hungary
Local time: 09:49
French to Hungarian
+ ...
Sajnos én is így látom a helyzetet, és több külföldivel találkoztam utcán, akik borzasztóan megörültek, hogy végre olyan embert találnak, aki beszél idegenül...
Oktatáshoz nem tudok igazán hozzászólni, csak annyit, hogy nekem sem az iskolai rendszerben sikerült elsajátítanom a nyelveket.
Norvégiában (és más országokban is, tudomásom szerint) jó a rendszer: a filmek (legyen mozi, TV) nem szinkronizálják, legyen kénytelen gyakorolni az embernek. Meg is ... See more Sajnos én is így látom a helyzetet, és több külföldivel találkoztam utcán, akik borzasztóan megörültek, hogy végre olyan embert találnak, aki beszél idegenül...
Oktatáshoz nem tudok igazán hozzászólni, csak annyit, hogy nekem sem az iskolai rendszerben sikerült elsajátítanom a nyelveket.
Norvégiában (és más országokban is, tudomásom szerint) jó a rendszer: a filmek (legyen mozi, TV) nem szinkronizálják, legyen kénytelen gyakorolni az embernek. Meg is látszik: majd' 1 év alatt összesen 4 emberrel találkoztam, akivel nem tudtam angolul elbeszélgetni (ha nem is okvetlenül magas szinten). ▲ Collapse
| | | |
A szinkronizálás kérdésén szoktam tűnődni, hogy ennyit számít-e tényleg. Az szinte biztos, hogy nem ártana. (Még az átkosban jártam általánosba, szerb-horvát tannyelvűbe, Jugoszláviában voltak testvérkapcsolataink. Na, ott már akkor is sokkal jobban tudtak a gyerekek angolul, mint mi, és minden híres amerikai sorozat, meg minden más is, felirattal ment a jugó tv-ben.)
Persze a magyar szinkronnak nagy történelme van és nehéz ettől elszakadni -... See more A szinkronizálás kérdésén szoktam tűnődni, hogy ennyit számít-e tényleg. Az szinte biztos, hogy nem ártana. (Még az átkosban jártam általánosba, szerb-horvát tannyelvűbe, Jugoszláviában voltak testvérkapcsolataink. Na, ott már akkor is sokkal jobban tudtak a gyerekek angolul, mint mi, és minden híres amerikai sorozat, meg minden más is, felirattal ment a jugó tv-ben.)
Persze a magyar szinkronnak nagy történelme van és nehéz ettől elszakadni - de ez manapság mennyire megalapozott? Régen nagyon nagy rajongója voltam a magyar szinkronnak. Ez most már nincs így - ha most egy magyarra szinkronizált filmet nézek, akkor egyszerűen nem tudom magam beleélni. Egyik oka ennek biztos az, hogy mivel már évek óta külföldön élek, megszoktam, hogy mindent eredeti nyelven látok, és híres színészek hangját ismerem. De ami ennél sokkal inkább feltűnik az az, hogy mennyire hiteltelen azt, amit hallok. Nekem olyan, mintha csak egy fajta intonációt ismernének mostanában a magyar szinkronban. Minden mérges csak ordítani tud, és mindenki iszonyúan affektál. Vajon ez valami új trend, vagy nekem változtak meg ennyire az elvárásaim? A nyáron megnéztem egy régi Terence Hill + Bud Spencer filmet - és az nem tűnt fel, hogy rossz lenne. Persze ezeket régen is mindig magyarul láttam, lehet, hogy azért.
Az otthon élőknek nem tűnt fel valami minőségbeni változás az utóbbi években? Megvan-e még a régi presztízs, vagy most már ez is csak piaci alapokon működik?
[Edited at 2005-11-04 19:36] ▲ Collapse
| | |
|
|
|
Csaba Ban
Hungary
Local time: 09:49
Member (2002)
English to Hungarian
+ ...
| szinkronizálás + egy idézet + egy régi vicc | Nov 4, 2005 |
Idén nyáron egy hetet Belgrádban töltöttem barátoknál, és mind a mai napig igaz, hogy a külföldi filmeket és szappanoperákat felirattal adják. Az eredmény: az emberek túlnyomó többsége valamilyen szinten beszél angolul, de egy kis odafigyeléssel akár spanyolul vagy portugálul is meg lehet tanulni egy naponta adott dél-amerikai szappanopera rendszeres követésével.
(Vendéglátóink 12 éves lánya anyanyelve mellett nagyon jól tud angolul és portugálul i... See more Idén nyáron egy hetet Belgrádban töltöttem barátoknál, és mind a mai napig igaz, hogy a külföldi filmeket és szappanoperákat felirattal adják. Az eredmény: az emberek túlnyomó többsége valamilyen szinten beszél angolul, de egy kis odafigyeléssel akár spanyolul vagy portugálul is meg lehet tanulni egy naponta adott dél-amerikai szappanopera rendszeres követésével.
(Vendéglátóink 12 éves lánya anyanyelve mellett nagyon jól tud angolul és portugálul is, ezeken kívül még olaszul és franciául is tanul. A portugál mögött azért van egy kis családi hátszél is: az apa és a nagyapa többéves brazíliai tartózkodás után közösen fordították szerbre többek között Coelho műveit, és a családi könytvár jó része portugál nyelvű szépirodalom.)
Meggyőződésem, ha nálunk legalább néhány népszerű műsort, illetve sorozatot eredeti nyelven adnának, jelentősen javulna legalább azok nyelvtudása, akik egyáltalán tanulnak idegen nyelvet. (Akik pedig eddig nem tanultak, talán kedvet kapnának hozzá.)
(Azt már megszoktuk, hogy Skandináviában vagy a Benelux államokban jobb a helyzet nálunk. De ha levesszük büszke magyar rózsaszín szemüvegünket és egy kicsit körülnézünk a szomszédban, akkor azt kell látnunk, hogy sok tekintetben bizony észak, kelet vagy dél felől is lenne mit tanulnunk.)
-----------------------------
"Tegyétek divattá a magyar nyelvet! Csak tőletek függ jövője. A mai helyzet szomorú. De ne üljetek ölbe tett kézzel
, hanem ki a porondra, fogjatok össze! Hogy a nyugati nyelvekre is kell gondolni, mert a fiataloknak meg kell állniok helyüket az európai porondon, s versenyképes ifjakat kell faragni belőlük? Hogy ezt parancsolja a gyakorlatiasság? Csak annyit mondok: hogy *** ki anyanyelvét sem ismeri tüzetesen az egy nyelvet sem bírhat ***, az holta napjáig lelki nyomorék marad, ízetlen, tartalmatlan és kedélytelen
"
(Kosztolányi Dezső, kb. 1927)
(kiemelés tőlem)
Hogy jön ez az idegen nyelvek ismeretéhez? Nem ismerem nagyon az oktatás helyzetét - majd pár év múlva fog csak fájni a fejem, amikor iskolát kell keresnünk... Annyit azonban nagyjából sejtek, hogy a legtöbb helyen elég alacsony a színvonal (lásd még: PISA-tesztek). A népesség, de főleg a fiatalok helyesírása és nyelvhelyessége évről évre romlik (elég bármely internetes fórumba belepillantani, de sajnos egyre inkább már sajtótermékben is találkozni ilyesmikkel).
Hogyan várható el ezek után, hogy egy idegen nyelv rendszerét és szókincsét elsajátítsák?
Az idősebbek többségénél(kb 40+) pedig egy zsigeri ellenérzés nyilvánul meg az idegen nyelvekkel szemben. Saját családom legtöbb tagjánál ez a helyzet, de már rég letettem arról, hogy bosszankodjak miatta. Az egyik unokatestvérem most 40 éves, és nemrég kezdett el angolul tanulni. Fél évnyi tanulás után arról panaszkodik, hogy egyszerűen nem érti a tanár magyarázatát, mert fogalma sincs arról, mi az a határozószó, vagy éppen a célhatározói mellékmondat. Persze a tanár is magyarázhatna úgy, hogy "hogyan..." vagy "azért, hogy...". A lényeg: egy nagyon mélyről fakadó gátlás az emberek többségében.
-------------------
és végül egy ősrégi vicc, hátha valaki nem ismeri:
Két rendőr álldogál az utcasarkon, amikor arra jön egy német (eredetiben: "eneszkás") egy méregdrága mercivel. Letekeri az ablakot, és megérdezi a rendőröket németül, hogy merre van a belváros. A két fakabát persze egy szót sem ért az egészből. Erre a sofőr szép angolsággal felteszi ugyanezt a kérdés. Se kép, se hang. Sebaj, a lelkes idegen a franciával is megpróbálkozik. Újra csak bámul a két rendőr. Utolsó próbálkozásként olaszul szólal meg a német turista, de megint kudarcot vall, majd elhajt a helyszínről.
Miután elment a kocsi, a fiatalabbik rendőr megkérdezi az idősebbet:
-Te, nem kéne mégis megtanulni egy idegen nyelvet?
-Minek - feleli közönyösen a másik - hisz ez négy nyelven beszélt, aztán mégsem ment semmire vele.
----------------------------
cs. ▲ Collapse
| | | |
Szerintem ezzel is ugyanúgy állunk, mint más területeken. Az európai középmezőnybe tartozunk. Nem hiszem, hogy a magyarok tehetségével lenne a baj. Többször hallottam orosz, cseh és szlovák anyanyelvű "profi tolmácsokat" angolul vagy németül megszólalni. Őszintén szólva, az első pillanatban koncentrálnom kellett, hogy rájöjjek, milyen nyelven is beszélnek. Kanadában többször én tolmácsoltam feleségem orosz rokonságának, miután már két éve ot... See more Szerintem ezzel is ugyanúgy állunk, mint más területeken. Az európai középmezőnybe tartozunk. Nem hiszem, hogy a magyarok tehetségével lenne a baj. Többször hallottam orosz, cseh és szlovák anyanyelvű "profi tolmácsokat" angolul vagy németül megszólalni. Őszintén szólva, az első pillanatban koncentrálnom kellett, hogy rájöjjek, milyen nyelven is beszélnek. Kanadában többször én tolmácsoltam feleségem orosz rokonságának, miután már két éve ott éltek. Feleségem nagybátyját korházba kellett vinni és én kisértem el. A kórházi személyzet, aki már megszokta az oroszok "nyelvtudását", úgy nézett rám, mint a "Megváltóra". Rögtön bevittek három másik beteghez is tolmácsolni. Pedig messze nem beszélem tökéletesen az angolt. Szóval vannak jóval nehezebb esetek is, mint mi, hogy finoman fogalmazzak.
Semmiképpen nem úgy kellene megoldani ezet a problémát, hogy egy szolgáltatás (szinkron) színvonalát lerontjuk. Én is jobban szeretem a szinkronizált filmeket.
Tökéletesen egyetértek Csabával abban, hogy először is a szép magyar nyelvet kellene mindenkinek tökéletesen elsajátítania. Csakhogy erre egyre kevesebb az esély. A legnézettebb kereskedelmi TV-csatornák elképesztően sekélyes magyar beszéde ez ellen hat. Egyesek Magyarországon nem érdekeltek a kiművelt emberfők számának gyarapodásában. A magyar nyelv színvonala, különösen a fiatalok körében, annyira leromlott, hogy ha szép szabatos nyelven szólsz hozzájuk, esetleg hülyének néznek. (Pl. gyermekeim is, ha a "maroktelefon" szót használom). Nemrég beszélgettem Bp-en szlovákiai magyar iskolásokkal, akik elmondták, hogy félnek szórakozóhelyeken megszólalni, mert annyira más a nyelvük és kiröhögik őket. Pedig kedves salgótarjáni akcentusban, de gyönyörűen beszéltek.
Aztán vannak magukat "értelmiségieknek" nevező budapesti körök, akik olyan kódolt nyelvet beszélnek, amit normális magyar ember meg nem ért. Persze nekik az a feladatuk, hogy nem létező ellenségeket "kreáljanak" és így szerezzenek híveket maguknak. Pedig ők rendelkeznek megfelelő műveltséggel, de ők sem érdekeltek abban, hogy a nép is művelt legyen. Ez a kódolt beszéd náluk a kirekesztés eszköze. Na de ez már politika, ami nem ide tartozik.
Az a lényeg, ezek a tendenciák egyáltalán nem segítik elő a szép magyar nyelv elsajátítását. Sajnos, ez van. ▲ Collapse
| | | |
| tévé és tsai. | Nov 5, 2005 |
Andras Szivak wrote:
A legnézettebb kereskedelmi TV-csatornák elképesztően sekélyes magyar beszéde ez ellen hat.
Na igen. Amikor a híradóban megy a "kéne" meg a -ba -be, akkor az egyszeri bogár módjára nekiszaladok a falnak, nagyot koppanok és elhallgatok.
Nem sírom vissza a királyi tévék és rádiók kriptahangulatát, de azért ott aki bemondóként megszólalhatott, az tudott is szépen beszélni.
| | | |
perke
Local time: 09:49
Hungarian to English
+ ...
a magyarok helyezése az idegen nyelvet nem beszélők listáján. Én még akkor tanultam idegen nyelveket, amikor az orosz kötelező volt, és akkor azt mondtuk, azért nem tud senki oroszul - tisztelet a kivételnek - mert kötelező. Az angolt tagozatos gimnáziumban tanultam, az elsős csodálatos, nyugdíj előtti utolsó évében tanító tanárnőnk után többen következtek a második évfolyamon, egyik feledhetőbb, mint a másik, míg végül akadt egy jó tanárnő, akitől meg is ... See more a magyarok helyezése az idegen nyelvet nem beszélők listáján. Én még akkor tanultam idegen nyelveket, amikor az orosz kötelező volt, és akkor azt mondtuk, azért nem tud senki oroszul - tisztelet a kivételnek - mert kötelező. Az angolt tagozatos gimnáziumban tanultam, az elsős csodálatos, nyugdíj előtti utolsó évében tanító tanárnőnk után többen következtek a második évfolyamon, egyik feledhetőbb, mint a másik, míg végül akadt egy jó tanárnő, akitől meg is tanultunk angolul. Ezzel együtt, aki egyetemen, főiskolán nem folytatta, és akkor még ott is oroszul kellett tanulni, az hamar elfelejtette a nagy részét a gimis négy évben tanultaknak. Engem jó szerencsém a Külker. Főiskola idegennyelvi levelező szakára sodort, ahol heti nagyon sok órában tanultunk két nyelvet (angol-francia), és ahol az angol tanszék legendásan jó volt. Csak azért nem említek neveket, nehogy valakit véletlenül kihagyjak. Ezzel együtt tény, hogy a középiskolai nyelvoktatás nagyon is hagyott kívánnivalókat maga után, és a helyzet azóta nemhogy javult volna... Mégis meglep a vizsgálat eredménye, hisz ma már diplomát csak nyelvvizsgával, sokszor csak kettővel lehet kapni. És a nyelviskolák egymást érik. Akkor ott kik tanulnak? Vagy ott is hiba van az oktatás minőségével?
Ami a szinkronizálást illeti, a régi híres magyar szinkron minden bizonnyal azért volt annyira jó, mert jó fordítók, írók adták a szövegeket - kiugró példa Romhányi József, aki jobb szöveget írt a Flinstone családnak és sok más rajzfilmnek, mint az eredeti - és jó színészek szinkronizáltak. Biztos más is emlékszik még a "Száll a kakukk fészkére" c. filmre, ahol a szinkronizált változatban - mert volt feliratos is - Latinovits Zoltán volt Jack Nicholson magyar hangja. És voltak legendás, ragyogó hangok, akik szinte összenőttek az eredeti figurával. Manapság az esetek többségében ugyanaz a 20-30 színész szinkronizál, aki lehet akár jó is - van ilyen is, olyan is - de egy idő után baromi unalmas. De a sokadrangú televíziós csatornák magyar hangjai egyszerűen borzalmasak. Szinkron esetében is, és a felkonferálásnál is. Én a jól szinkronizált filmeket szeretem, bár néha felüvöltök, olyan félrefordítások vannak. Olyanok, amiket akkor is észrevesz az ember, ha csak a magyart hallja, mert tudja, hogy biztosan nem ezt mondta eredetiben. A feliratos filmeknél ez még ijesztőbb, mert akkor hallod is, hogy mit kellett volna fordítani. És sokszor nem is az idegen nyelv ismeretével, hanem az anyanyelvismerettel van a baj.
Abban valóban sok igazság van, hogy a nem szinkronizált filmek segítenek a nyelvtanulásban. Hát még ha felirat sincs.. Erre jó példa az én két lányom, akiknek az angol tudásán sokat lendített az akkor még csak angolul futó két csatorna. A nagyobbik az MTV zenei adásain edződött, a kisebbik pedig a Cartoon Network rajzfilmjein. Dehát ez a mai fiatalok elől sincs elzárva, hisz sok az eredeti nyelven elérhető csatorna. Hol lehet mégis a hiba? ▲ Collapse
| | |
|
|
|
| Kriptahangulat | Nov 6, 2005 |
Nem tartom kriptahangulatúnak a közszolgálati rádiók műsorait, bár ez ízlés kérdése. Nyelvileg viszont óriási károkat okoztak a szép magyar nyelvben a különböző slágerrádiók "bétótlacijai", "bochkorgáborjai", stb. (nem csak beszédünket szennyezték, de a számokat sem lehetett felvenni). Nekem akkor lett mindig "kriptahangulatom", amikor őket hallottam. Fellnőtt több nemzedék úgy, hogy számukra a vers egyenlő a Pa-Dö-Dö dalszövegeivel. ... See more Nem tartom kriptahangulatúnak a közszolgálati rádiók műsorait, bár ez ízlés kérdése. Nyelvileg viszont óriási károkat okoztak a szép magyar nyelvben a különböző slágerrádiók "bétótlacijai", "bochkorgáborjai", stb. (nem csak beszédünket szennyezték, de a számokat sem lehetett felvenni). Nekem akkor lett mindig "kriptahangulatom", amikor őket hallottam. Fellnőtt több nemzedék úgy, hogy számukra a vers egyenlő a Pa-Dö-Dö dalszövegeivel.
Az oktatás színvonala szerintem elfogadtahtó, aki akar, az megtanulja az idegen nyelvet. Csak ez nagyon egyéni dolog. Gyermekkoromban minden nyáron két hónapot töltöttem az NDK-ban cseregyerekként. Úgyanígy az öcsém is, csak ő egy másik családnál. Én jól megtanultam németül, az öcsémnél viszont nem, de a német gyerek a végén egész érthetően beszélt - magyarul. ▲ Collapse
| | | |
| Nyelvtudás és szinkron... | Apr 12, 2006 |
Csak most találtam rá erre az érdekes és még ennyi idõ után is egyre inkább aktuális témára a fórumon. Ne haragudjatok, ha újra felhozom ezt a témát, de tényleg nagyon érdekel.
Nemrégiben egy hasonló felmérést végeztek Olaszországban is a lakosság nyelvtudását illetõen, ijesztõ eredménnyel.. csak véletlen egybeeseés, hogy az olaszok se szeretik a feliratos filmeket?... Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a feliratozás lenne az egyetlen módja a nyelvta... See more Csak most találtam rá erre az érdekes és még ennyi idõ után is egyre inkább aktuális témára a fórumon. Ne haragudjatok, ha újra felhozom ezt a témát, de tényleg nagyon érdekel.
Nemrégiben egy hasonló felmérést végeztek Olaszországban is a lakosság nyelvtudását illetõen, ijesztõ eredménnyel.. csak véletlen egybeeseés, hogy az olaszok se szeretik a feliratos filmeket?... Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a feliratozás lenne az egyetlen módja a nyelvtanulásnak, dehogy is! De szerintem segìtene abban, hogy ne legyen annyira idegen az 'idegennyelv'. ; )
Több hozzászólás is megfogott a fórumon, többek között
Zsanetté:
"Nekem olyan, mintha csak egy fajta intonációt ismernének mostanában a magyar szinkronban. Minden mérges csak ordítani tud, és mindenki iszonyúan affektál. Vajon ez valami új trend, vagy nekem változtak meg ennyire az elvárásaim?"
Teljesen egyetértek Veled Zsanett, én is idegesìtõen sablonosnak és affektálónak tartom a legtöbb mostani magyar szinkront. (Persze az is igaz, hogy eleinte az olasz szinkron is nagyon zavart, tehát részben szokás kérdése is.) Abban biztos vagyok, hogy a mai magyar szinkron minõsége igen távol áll a régi, legendás magyar szinkronétól..
E's haladni kellene kicsit a korral, legalább néhány filmet/sorozatot eredeti nyelven a magyar közönség elé tárni, ami persze kezdetben lehet, hogy nem aratna nagy sikert, de idõvel mindenki értékelhetné..
Nekem az a személyes véleményem, hogy amit csak lehet, eredetiben kellene nézni (és persze olvasni is! Elképesztõ, mennyit lehet tanulni, ha idegennyelven olvasunk! De ez más lapra tartozik.) Más az 'ìze', a hangulata, nagyobb belátást enged más kultúrákba stb. A szinkron olyan, mint egy burok.. Például gyakran nézek japán filmeket feliratosan, mert TELJESEN más a hatásuk. Persze lehet, hogy elfogult vagyok a filmek iránti érdeklõdésem miatt.. Egy hìres olasz szinkronrendezõ valahogy úgy fogalmazott egyszer, hogy a szinkron olyan, mint egy kényelmes fotel a nappalinkban. Hát, nem lenne itt az ideje, hogy feltápászkodjunk kicsit?..
sziasztok,
Claudia ▲ Collapse
| | |
|
|
|
| Amíg nincs változás az oktatás minőségében, addig ne is várjunk csodát... | Apr 13, 2006 |
Ez az egész elsősorban a tanítás minőségétől függ. Vannak a pedagógusok, és vannak a tanárok. A pedagógus nem azt nézni, hogy a diák mint nem tud, hanem, hogy mit tud, és ha valamit nem tud, akkor megtanítja. A tanárnak pedig teljesen mindegy, bemegy az iskolába és akár megtanít valamit, akár nem, felveszi a pénzét és kész. Nem érdekli a diákok tudása. Régen a tanítók 95% pedagógus volt, mára ez az arány 10-20% körül van. Sorolhatnám a példákat.
A ... See more Ez az egész elsősorban a tanítás minőségétől függ. Vannak a pedagógusok, és vannak a tanárok. A pedagógus nem azt nézni, hogy a diák mint nem tud, hanem, hogy mit tud, és ha valamit nem tud, akkor megtanítja. A tanárnak pedig teljesen mindegy, bemegy az iskolába és akár megtanít valamit, akár nem, felveszi a pénzét és kész. Nem érdekli a diákok tudása. Régen a tanítók 95% pedagógus volt, mára ez az arány 10-20% körül van. Sorolhatnám a példákat.
A 90-es évek elején voltam gimnazista, és az iskolában először nekem sikerült letennem 16 és fél évesen a felsőfokú C típusú nyelvvizsgát angolból. Nem a népszerűség hajtott, hanem a nyelv szeretete és a kényszerűség. Miért a kényszerűség? Mert a gimiben olyan angol tanárnőm volt, aki beskatulyázott egy 3-as szintre (fogalmam sincs miért), és bármikor írtam egy hibátlan dolgozatot, nem kaptam érte csak hármast, max négyest. A dolgozatot nem vihettem haza, és csak a szülők nézhették meg (akik természetesen nem tudnak angolul, csak németül). Esélyem sem volt, hogy bebizonyítsam a tanárnak nincs igaza. Akkoriban (azt hiszem most is így van) volt egy kitétel, hogy ha valakinek meg van a felsőfokú nyelvvizsgája, akkor automatikusan ötöst kell kapnia. Megcsináltam és bár dühösen, de a tanárnőm kénytelen volt beírni az ötöst. Később évek múltán derült ki, hogy mivel én akkoriban a TIT-nek dolgoztam kezdő fordítóként, és tolmácsként a tanárnőm a saját "kenyerét" féltette, mert mint kiderült ő is ott dolgozott mellékállásban.
Nem akarom az átképzősöket bántani, de annno az egyetemen kifejezetten gyűlöltük az átképzősöket, mert ugyanazt a diplomát kapták meg mint mi, és szinte semmit se kellett érte tenniük. Tisztelet a kivételnek (aki nem csak kényszerűségből volt ott), de a legtöbb átképzősről az az egy eset jut eszembe, amikor azt hiszem IV. vagy V. évesen kellett próbatanítanunk, és az átképzős tanároknak gyakorlatilag a saját osztályukban (mert képzés nélkül már tanítottak) kellett volna próbatanítaniuk. A diákok pedig jobban tudták az angolt, mint maga a tanár. Ilyen hibákat vétett a tanár: kiejtés: bjotaful (beautiful), mjúzikk (music) nyelvtan: He have a book. She did went home. Stb.
A szinkronzált filmekről:
Azokban az országokban, ahol nincsenek szinkronizált filmek, sokkal jobban beszélnek angolul. Én ezerszer jobban szeretem az eredeti hangon megszólaló filmeket, mint a szinkornizáltakat. Egy ezzel foglalkozó szakember az mondta nekem ezzel kapcsolatosan: a magyarok utálják az eredeti, nem szinkronizált filmeket, mert 100-ból ha 1 ember tud annyira angolul, hogy élvezhesse eredetiben, a másik meg az, hogy még magyarul se tudnak olvasni, és fárasztónak találják az olvasást.
Üdvözlettel,
Kati ▲ Collapse
| | | |
| Néhány szösszenés | Apr 13, 2006 |
Én nem tudtam, hogy a pedagógus és a tanár szavaknak ilyen eltérő értelmük van. Nekem tanáraim voltak, kedvenc és kevésbé kedvenc tanáraim, engem tanárok tanítottak, sosem mondtuk, hogy pedagógusok. Tanárúr, tanárnő volt a megszólítás. Sőt, a "pedagógus" szó inkább pejoratív értelemben volt használatos "hülye pedagógus" - hogy ez helyes-e vagy nem az más kérdés, de tény, hogy szóhasználatilag így volt.
A nyelvtudás/nem tudás problámáját na... See more Én nem tudtam, hogy a pedagógus és a tanár szavaknak ilyen eltérő értelmük van. Nekem tanáraim voltak, kedvenc és kevésbé kedvenc tanáraim, engem tanárok tanítottak, sosem mondtuk, hogy pedagógusok. Tanárúr, tanárnő volt a megszólítás. Sőt, a "pedagógus" szó inkább pejoratív értelemben volt használatos "hülye pedagógus" - hogy ez helyes-e vagy nem az más kérdés, de tény, hogy szóhasználatilag így volt.
A nyelvtudás/nem tudás problámáját nagyon leegyszerűsítjük, ha egyszerűen a nyelvtanárok nyakába varrjuk a sikert vagy a kudarcot.
Szerintem a nyelvekhez kell tehetség (ami valakinek vagy van, vagy nincs), ugyanúgy, mint a matematikához. Jó memória, rendszerezőképesség, logika, minta-felismerés, stb. , és ezek általában nem a nyelvórákon alakulnak ki, hanem sokkal előbb.
Ha valakinek nincs tehetsége, óriási szorgalommal persze elérhet eredményeket (általában azért nem olyan jókat, mint akinek tehetsége van), tehát lehet akármilyen jó a tanár, nemcsak azon múlik.
Különben én alapvetően nem értek egyet a "tanár megtanít" valamit alapgondolattal, mert szerintem a szó szoros értelmében "megtanítani" senkit sem lehet semmire. Az illetőnek magának kell tanulnia, a tanár ehhez csak segítséget adhat.
Belső motiváció szükséges, amit örökölhet, és/vagy a családja és/vagy környezete (beleértve a tanárait is) befolyása által alakul ki. Ha nincs meg a motiváció, akkor lehet akármilyen "jó" a tanár, megette a fene.
A dolog másik oldala pedig az, hogy a tanításhoz is tehetség kell, és belső motiváció, lásd fent.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon a gyerekek viszonylag későn kezdenek nyelveket tanulni (bár azért szerintem már javult a helyzet a mi időnkhöz képest), aminek egy sor negatív eredménye van (pl. akcentus nélküli kiejtés elsajátítása komoly probléma). Az is közrejátszik, hogy idegen nyelveket leginkább közvetlen környezetben lehetne elsajátítani, de Magyarországnak nincs olyan szomszédja, ahol az angol vagy a francia hivatalos nyelv lenne, vagy mindenki értelemszerűen anyanyelvi szinten használná, tehát még kis kiruccanásokkal sem lehet nyelvet gyakorolni. Az anyanyelvi tanárok száma pedig elég csekély.
Szóval összetettebb dolog ez, mint a nyelvtanárok (vagy akármilyen tanárok) problémája, és valószínűleg nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. Talán egy teljesen új generációnak kellene felnőni, akik másképp látnák, csinálnák a nyelvoktatást, és akkor talán az ő kezeik alatt felnövő gyerekek... ▲ Collapse
| | | |
| Az oktatás minősége | Apr 13, 2006 |
Kedves Kati!
Természetesen a pedagógus-tanár csak 1 általam ismert példa volt. Én is ismerem azt a kifejezést, hogy „hülye pedagógus”, ennek ellenére sokszor hallottam, hogy a pedagógus (pozitív) azt nézi, hogy a diák mit tud, a tanár (negatív) pedig azt, hogy mit nem tud.
Abban egyetértünk, hogy a nyelvhez tehetség is kell. De, ha már itt tartunk a magyarok köztudottan jó képességekkel, és tehetséggel megáldott emberek (persze vannak kiv... See more Kedves Kati!
Természetesen a pedagógus-tanár csak 1 általam ismert példa volt. Én is ismerem azt a kifejezést, hogy „hülye pedagógus”, ennek ellenére sokszor hallottam, hogy a pedagógus (pozitív) azt nézi, hogy a diák mit tud, a tanár (negatív) pedig azt, hogy mit nem tud.
Abban egyetértünk, hogy a nyelvhez tehetség is kell. De, ha már itt tartunk a magyarok köztudottan jó képességekkel, és tehetséggel megáldott emberek (persze vannak kivételek). A nyelv szeretete, és természetesen ambíció is kell egy nyelv elsajátításház.
De ha a tanárok, akik a nyelvet tanítják, nem rendelkeznek se tudással, se ambícióval, se pedagógia érzékkel, sokszor még nyelvérzékkel se, akkor mit várjunk el azoktól, akiket tanítanak. Ez persze nem csak a nyelvtanárok hibája, hanem az oktatásé, a rendszeré. Ezen kellene változtatni. Biztos sok ember hallott már olyan angol tanárról/tanárnőről, akinek angol tudása a nullával egyenlő. Egy angol „tanár”, aki azt mondja, hogy bjotaful nevetség tárgyává válik a diákok között. Ki akar majd tőle tanulni? Ha jól tudom, ma már Magyarországon általános iskola 1. osztályától kezdve kötelező 1 idegen nyelv tanulása, gimnáziumban pedig kötelező még egy idegen nyelv. Tehát nem azzal van a gond, hogy nem a „befogadó” időszakban tanulnak idegen nyelvet az emberek (8-19 éves kor között), hanem a tanítás minősége gyatra. Nincs egységes rendszer a nyelvoktatásban. Az idegen nyelvet tanító tanárok jönnek-mennek (főleg az angol tanárok). Hugom úgy járta végig az iskoláit, hogy 5 év alatt 9 angol tanára volt. Az egyik tanár megvetette az egyik méregdrága nyelvkönyvet, természetesen nem értek a végére. A következő évben jött egy új angol tanár, annak nem tetszett az előző tanár által tanított könyv, ő újabb könyvet követelt (ilyen 5000-10000 Ft-os könyvekről beszélünk), és így tovább. Nincs következetesség, nem épülnek egymásra az évek tanulmányai. Kész káosz mindenhol. Nagyon sokan csak azért lesznek nyelvtanárok, mert nincs más lehetőségük, nem tudtak elhelyezkedni egy cégnél, mint fordító/tolmács vagy épp idegen nyelvű levelező/titkárnő stb. Ebből következik, hogy elvállalják a tanári állást, majd hirtelen fél vagy 1 év után megkapják a hőn áhított többet fizető állást egy cégnél, és elmennek az iskolából. Ez Magyarországon mindenhol így van, legalábbis az állami iskolákban.
Talán azért érzed úgy, hogy ráhárítottam a felelősséget a tanárokra, mert lehet, hogy nincs teljes rálátásod az itthoni oktatásra.
Üdv,
Kati ▲ Collapse
| | | |
| Pages in topic: [1 2] > |
Login to reply/comment 
