equiv of English is Tough Stuff poem in other langs
Thread poster: Jeff Allen

Jeff Allen  Identity Verified
France
Local time: 13:07
Multiplelanguages
+ ...
Aug 14, 2015

Hi everyone,

Many of you may be familiar with the poem that known as English is Tough Stuff (below).

Does anyone know if similar types of poems have been created in other languages. Please provide links to any examples for any languages that you might be aware of.

Here is the beginning of the English is Tough stuff poem if you are not familiar with it.

Dearest creature in creation,
Study English pronunciation.
I will teach you in my verse
Sounds like corpse, corps, horse, and worse.
I will keep you, Suzy, busy,
Make your head with heat grow dizzy.
Tear in eye, your dress will tear.
So shall I! Oh hear my prayer.
Just compare heart, beard, and heard,
Dies and diet, lord and word,
Sword and sward, retain and Britain.
(Mind the latter, how it's written.)
Now I surely will not plague you
With such words as plaque and ague.
But be careful how you speak:
Say break and steak, but bleak and streak;
Cloven, oven, how and low,
Script, receipt, show, poem, and toe.

The rest of the poem can be found at these links. Proceed with care to be challenged, both native and non-native speakers alike.

http://www.tickld.com/x/90-of-people-cant-pronounce-this-whole-poem

http://pauillac.inria.fr/~xleroy/stuff/english-pronunciation.html

Thanks,

Jeff


Direct link Reply with quote
 

Christine Andersen  Identity Verified
Denmark
Local time: 13:07
Member (2003)
Danish to English
+ ...
Maybe not a poem... Aug 14, 2015

But my husband delivered a fantastic explanation in West Jutland dialect just an hour ago, about why Danes find it so difficult to learn French!

I had pointed out that both languages are full of silent or indistinct letters and vowels that sound weird to foreigners, so you would think they could understand each other straight off...

Or not. French past tenses and conjunctives are a serious challenge to Danes, and their pronunciation is often a pain. Surprising, when they are often really good at English and German.

I will not attempt to write his comments down.
Jeppe Aakjær wrote a wonderful translation of 'Auld Lang Syne' in a related Jutland dialect, and that really gives the flavour, and Burns's Scots is perhaps as close as you will get if you speak English but not Danish.

And please, don't anyone take offence - I love French as my first acquired language and love Danish as my language of habitual usage...


Direct link Reply with quote
 

Erik Freitag  Identity Verified
Germany
Local time: 13:07
Member (2006)
Dutch to German
+ ...
Dutch Aug 14, 2015

Similar poems will probably be difficult to find in German and Dutch, both languages with pretty unambiguous pronunciation.

So this is not exactly similar to the poem you're quoting, but maybe it's still interesting. This poem is about different plural forms, participles etc. in Dutch:


Men spreekt van één lot, en verschillende loten,
Maar ’t meervoud van pot is natuurlijk geen poten.

Zo zegt men ook altijd één vat en twee vaten,
Maar zult u ook zeggen één kat en twee katen?

Laatst ging ik vliegen, dus zeg ik vloog.
Maar zeg nou bij wiegen beslist niet: ik woog,

Want woog is nog altijd afkomstig van wegen,
Maar is dan ‘ik voog’ een vervoeging van vegen?

Wat hoort er bij ‘zoeken’? Jazeker, ik zocht,
En zegt u bij vloeken dus logisch: ik vlocht?

Welnee beste mensen, want vlocht komt van vlechten.
En toch is ik ‘hocht’ niet afkomstig van hechten.

En bij lopen hoort liep, maar bij kopen geen kiep.
En evenmin zegt men bij slopen ‘ik sliep’.

Want sliep moet u weten, dat komt weer van slapen.
Maar fout is natuurlijk ‘ik riep’ bij het rapen.

Want riep komt van roepen. Ik hoop dat u ’t weet
En dat u die kronkels beslist niet vergeet.

Dus kwam ik u roepen, dan zeg ik ‘ik riep’.
Nu denkt u van snoepen, dat wordt dan ‘ik sniep’?

Alweer mis m’n beste, maar u weet beslist,
Dat ried komt van raden, ik denk dat u ’t wist.

Komt bied dan van baden? Welnee, dat wordt bood.
En toch volgt na wieden beslist niet ‘ik wood’.

‘Ik gaf’ hoort bij geven, maar ‘ik laf’ niet bij leven.
Dat is bijna zo dom als ‘ik waf’ hoort bij weven.

Zo zegt men: wij drinken en hebben gedronken.
Maar echt niet: wij hinken en hebben gehonken.

’t Is moeilijk, maar weet u: van weten komt wist,
maar hoort bij vergeten nou logisch vergist?

Juist niet zult u zeggen, dat komt van vergissen.
En wat is nu goed? U moet zelf maar beslissen:

Hoort bij slaan nu ik sloeg, ik slig, of ik slond?
Want bij gaan hoort ik ging, niet ik goeg of ik gond.

En noemt u een mannetjesrat nu een rater?
Dat geldt toch alleen bij een kat en een kater.

Je ziet, onze taal beste dames en heren,
is, net zoals ik al zei, best moeilijk te leren.



[Bearbeitet am 2015-08-14 10:53 GMT]


Direct link Reply with quote
 

Woodstock  Identity Verified
Germany
Local time: 13:07
German to English
+ ...
Here's one in German Aug 14, 2015

It doesn't deal with pronounciation, but points out a few other amusing linguistic idiosnycrasies of the language:

Deutsch ist schwer.
Das kann ich beweisen,
bitte sehr!
Herr Maus heisst zum Beispiel Mäuserich,
Herr Laus aber keineswegs Läuserich.
Herr Ziege heisst Bock,
Herr Fliege aber nicht Flock.
Frau Hahn heisst Henne,
aber Frau Schwan nicht Schwenne.
Frau Pferd heisst Stute,
Frau Truthahn Pute,
und vom Schwein die Frau
heisst Sau
- nicht Schwute.
Und die Kleinen sind Ferkel.
Ob ich mir das merkel?
Und Herr Kuh ist gar ein doppeltes Tier,
heisst Ochs oder Stier,
und alle zusammen sind Rinder.
Aber die Kinder
sind Kälber!
Na, bitte sehr,
sagt doch selber:
ist Deutsch nicht schwer?

by Mira Lobe, an Austrian children's book author


Direct link Reply with quote
 

Jeff Henson  Identity Verified
France
Local time: 13:07
Member (2015)
French to English
"Le rêve, c'est d'Avoir de quoi Etre... " Aug 15, 2015

Hey Jeff,
Your poem made me think of this one I had seen in French. It's not about the difficulties of the French language so much as about the two auxilary verbs "être" and "avoir".
I had to dig through tons of old e-mails to find it, so, enjoy !

================

Vaut-il mieux être ou avoir ...?

Loin des vieux livres de grammaire,
Écoutez comment un beau soir,
Ma mère m'enseigna les mystères
Du verbe être et du verbe avoir.
Parmi mes meilleurs auxiliaires,
Il est deux verbes originaux.
Avoir et Être étaient deux frères
Que j'ai connus dès le berceau.
Bien qu'opposés de caractère,
On pouvait les croire jumeaux,
Tant leur histoire est singulière.
Mais ces deux frères étaient rivaux.

Ce qu'Avoir aurait voulu être
Être voulait toujours l'avoir.
À ne vouloir ni dieu ni maître,
Le verbe Être s'est fait avoir.
Son frère Avoir était en banque
Et faisait un grand numéro,
Alors qu'Être, toujours en manque.
Souffrait beaucoup dans son ego.

Pendant qu'Être apprenait à lire
Et faisait ses humanités,
De son côté sans rien lui dire
Avoir apprenait à compter.
Et il amassait des fortunes
En avoirs, en liquidités,
Pendant qu'Être, un peu dans la lune
S'était laissé déposséder.
Avoir était ostentatoire
Lorsqu'il se montrait généreux,
Être en revanche, et c'est notoire,
Est bien souvent présomptueux.

Avoir voyage en classe Affaires.
Il met tous ses titres à l'abri.
Alors qu'Être est plus débonnaire,
Il ne gardera rien pour lui.
Sa richesse est tout intérieure,
Ce sont les choses de l'esprit.
Le verbe Être est tout en pudeur,
Et sa noblesse est à ce prix.
Un jour à force de chimères
Pour parvenir à un accord,
Entre verbes ça peut se faire,

Ils conjuguèrent leurs efforts.
Et pour ne pas perdre la face
Au milieu des mots rassemblés,
Ils se sont répartis les tâches
Pour enfin se réconcilier.
Le verbe Avoir a besoin d'Être
Parce qu'être, c'est exister.
Le verbe Être a besoin d'avoirs
Pour enrichir ses bons côtés.
Et de palabres interminables
En arguties alambiquées,
Nos deux frères inséparables
Ont pu être et avoir été.

"Le rêve, c'est d'Avoir de quoi Etre... "
F. Dard



[Edited at 2015-08-15 16:55 GMT]


Direct link Reply with quote
 

Annamaria Amik  Identity Verified
Local time: 14:07
Romanian to English
+ ...
The Hungarian variety Aug 16, 2015

Below is an ode to the richness of the Hungarian language. Not quite an equivalent to what you posted, but it does point out in how many ways Hungarians can describe "walking" (going, etc.). The poem uses 77 synonyms for this verb.

http://beszoltam.hu/gyimothy-gabor-nyelvlecke/

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, —
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér. . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol” elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
— Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!


Direct link Reply with quote
 

Jeff Allen  Identity Verified
France
Local time: 13:07
Multiplelanguages
+ ...
TOPIC STARTER
thanks for various language equivalents of English poem Aug 16, 2015

Thanks to all for replying to this thread and thanks to others who will add more replies.

There is certainly a range of variety of equivalent ideas and concepts to show linguistic complexity of each language. It is not limited to a poem format. All formats are welcome, and as many languages as possible.

Thanks

Jeff


Direct link Reply with quote
 


To report site rules violations or get help, contact a site moderator:


You can also contact site staff by submitting a support request »

equiv of English is Tough Stuff poem in other langs

Advanced search






WordFinder
The words you want Anywhere, Anytime

WordFinder is the market's fastest and easiest way of finding the right word, term, translation or synonym in one or more dictionaries. In our assortment you can choose among more than 120 dictionaries in 15 languages from leading publishers.

More info »
Wordfast Pro
Translation Memory Software for Any Platform

Exclusive discount for ProZ.com users! Save over 13% when purchasing Wordfast Pro through ProZ.com. Wordfast is the world's #1 provider of platform-independent Translation Memory software. Consistently ranked the most user-friendly and highest value

More info »



Forums
  • All of ProZ.com
  • Term search
  • Jobs
  • Forums
  • Multiple search