This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
Az egyenlítő fogalma Ptolemaiosznak köszönhető, de a tengerészek nem attól mérték a szögeket és távolságokat, hanem ismert pontokhoz viszonyítottak. Ha szerencséjük volt, akkor térképük is volt, amelyet v. másoltak, v. utazásaik közben maguk készítettek. Talán a hajó kapitánya elődjétől megörökölte, hogy használja, bővítse, pontosítsa. Itt egy megmaradt gyöngyszeme a korabeli portolán térképeknek, koordinátáival együtt. Túlnyomó többségük érthetően a Földközi-tenger valamelyik részével foglalkozott: http://beinecke.library.yale.edu/dl_crosscollex/brbldl/oneIT... Úgy gondolom, hogy a hét fok a saját navigációs méréseikhez, esetleg térképük alapvonalához v. koordinátáihoz viszonyított hét fokot jelent; ilyesmiről lehet szó. Az akkori "iránytűt" használva navigáció legegyszerűbb és leggyakoribb módja kelet-nyugat v. fordított irányú volt az egyenlítővel nagyjából párhuzamosan, de ennek a vonalnak a szélességi foka bárhol lehetett. Kolumbusz is így indult útnak, és elég jól tartotta a vonalat, amíg földbe nem ütközött. :-) Érdemes elolvasni ezt a korai navigációt ismertető írást: www.newworldexplorersinc.org/EarlyNavigation.p
Szerintem fontos, hogy itt "<B>at</B>" van. Az adott mondat szerintem nem megtett távolságot jelent (nem a kiindulási ponttól megtett távolságot), hanem a pillanatnyi helyzetet, ahol a mondat írásakor voltak. Nem tudom, hogy pontosan milyen szövegkörnyezetben szerepel a mondat, hogy előtte van-e pontosító megjegyzés, de szerintem ez a mondat csupán annyit mond, hogy a kiindulási pont szélességi fokához (szélességi köréhez) képest a 7 fokkal délebbre található körnél járnak az adott pillanatban. Nem hiszem, hogy azon szélességi kör mentén haladnának, mert az irányt délinek jelöli meg. Hogy a szélességi körön pontosan hol, melyik hosszúságnál vannak, azt ebből a mondatból szerintem nem lehet megtudni. Tehát csupán annyit mond a mondat, hogy 7 szélességi foknyit haladtak déli irányban, hogy mennyit haladtak K-NY irányban, azt nem tudjuk. (A kiindulási ponttól nyilván nem nyílegyenesen dél felé haladtak, hanem átlós irányban, ezért a megtett távolság nem 7 foknyi, hanem több - a derékszögű háromszög átfogója hosszabb, mint bármelyik befogó.) Egy adott célpont helyének meghatározására két paramétert használtak: az iránytű általi irányt és a szélességi fokot, a kiindulási ponthoz képest.
A link, amit megadtál ezt írja: "A geographic feature could now be located through the use of its distance in degrees of latitude from a ship's point of departure. "
Én is a kiindulási ponttól számított távolságra tippeltem (lásd lent). Itt szerintem egyértelműen távolságot jelöl, és a 7 szélességi foknyi az 777 km (420 tengeri mérföld), ami nyilván két pont közötti távolságot jelent, de arra valószínű soha nem kapunk választ, hogy vajon miért tettek meg majdnem dupla annyi távolságot, mint amennyi a két város közötti valós távolság lenne normális esetben ...
Ezt találtam: <I>A little History ... The portolans contained maps of coastlines, locations of harbours, river mouths, and man-made features visible from the sea. A 15th century portolano. They were a compilation of centuries of seafarer observations. As sailors' skills improved and the use of the compass was more widespread, portolans improved in accuracy.
Also Columbus used these portolans on his journeys. Portuguese chart makers added the meridian line, a point useful for latitude sailing as well as for navigating solely by compass. <B>A geographic feature could now be located through the use of its distance in degrees of latitude from a ship's point of departure.</B> Note that the use of latitude and longitude was understood since the time of Ptolemy, the second century CE. </I> http://www.sailingissues.com/navcourse1.html Szóval szerintem itt arról van szó, hogy a kiindulási pontjukhoz képest 7 fokkal délebbre hajóztak, déli irányban 12 csomós sebességgel. Pisa és Nápoly között nincs 7 fok, az igaz, de mi van akkor, ha a szél délebbre vitte őket, és nem a legrövidebb úton mentek? Vagy az is lehet, hogy nem Pisa volt az eredeti kiindulópont? A teljes szövegből talán kiderül.
Elképzelhető esetleg, hogy a sebességet a szélességi fok / időegység mértékegységgel mérték? Ha leginkább a Földközi-tengeren hajóztak, akkor ez használható mértékegység lehetett. De persze lehet, hogy hülyeség.
http://www.virtualvoyages.net/sailingskills/lessong/charts.s... "The distance between degrees of latitude, however, remains constant no matter where you are (because they're parallel) and can therefore be used as a scale to measure distances between objects on your chart. Each degree of latitude or longitude can be further divided into 60 minutes, and each minute is divided into 60 seconds. Nowadays, however, it is more common to divide minutes into hundredths and thousandths, using the decimal system. One minute of latitude is equal to one nautical mile (isn't that handy?). A nautical mile (6080 feet) is somewhat larger than the mile we use to measure distance on land (which measures 5280 feet and is known as a statute mile)."
Lehet, hogy tényleg helyesen írták le a 7 szélességi foknyi távolságot, de olyan útvonalon kellett haladniuk, ahol a szelek lehetővé tették a gyorsabb/biztonságosabb hajózást. Tehát lehet, hogy tényleg 770 km volt nekik a két város közötti távolság, mert kerülőúton mentek az áramlatok miatt.
Elnézést, Csabának igaza van, véletlenül "Alitude"-ot írtam az előbb a "Latitude" helyett. Ez előbbi valóban nulla, és méter. A 7-es érték szerintem viszont talán mégis lehetett helyzet, ha forráshiba volt, és mégis hosszúsági fokot akartak írni. (Nem távolság; nem fokkülönbség, hanem helyzet). Vélhették úgy esetleg, hogy hajó valahol a 7-es keleti hosszúság mentén halad, déli irányban.
Hosszúsági fokkal nem hiszem, hogy számoltak, mert akkor már tudták, hogy használhatatlan, mivel a két pólus felé haladva az értékek csökkennek. A szélességi fokot használják mértékegységként, mivel az állandó. 1 szélességi fok = 60 tengeri mérföld. Tehát itt 7 x 60 tengeri mérföldről van szó, ami ugye összesen 420 tengeri mérföld. Viszont 420 tengeri mérföld kb. 777 km. Pisa és Nápoly közötti távolság (nem tengeri!) kb. 450 km, de ki tudja, hogy ezek milyen kacskaringós utat választottak, honnan tudjuk, hogy a XV. században volt-e valamilyen tengeri akadály a két város között (pl. földrengés okozta sziklatorlaszok, amelyek mondjuk ma már nincsenek). Az is lehet, hogy elszámították, de ezt az ügyfél nem fogja tudni megmondani, csak ha van egy időgépe. :)
Hajózás közben a tengerszint feletti magasság: 0 méter. Egyrészt nulla, másrészt méter (vagy más korabeli hosszúsági mértékegység), de semmiképpen nem fok.
Pisa városától 7 hosszúsági fokkal arrébb már Biarritz van, vagy lent Malaga. De még ha elfelezzük a távot, és oda-vissza jön ki a 7 hosszúsági foknyi különbség, akkor is el kellene menni előbb Perpiganig (Barcelona fölött). Képtelenség. Egyébiránt a szövegben is szerepel, hogy dél felé hajóztak, ami teljesen adja magát Pisából Nápolyba.
Osztom az előző véleményt. Nem tudjuk, hogy milyen útvonalon haladtak, és ha nyugat felé kerülőt tettek, akkor a 7 fok már valós adat lehet, de nem szélességi, hanem hosszúsági fok (a forrás ez esetben hibás; nem altitude, hanem longitude. Tudomásom szerint ekkor már számoltak hosszúsági fokokkal, csak a pontossággal volt a probléma. A szélességi fokot pontosan meg tudták határozni, de a hosszúsági fokot pontosan, csak az 1700-as évek elejétől, a Harrison-féle kronométerek megalkotásától tudjuk megállapítani. Szóval szerintem elírásról van szó a forrásszövegben. Altitude a longitude helyett.
Nem mintha bármiféle elképzelésem lenne a tengeri vitorlázásról, de feltételezem, hogy nem a part mentén csorognak le Nápolyba, hanem esetleg az áramlatok/szelek mentén a leggyorsabb úton, ami lehet, hogy kerülővel jár. Esetleg megkerülik Korzikát pl.
peer agreement (net): +7