This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
Open to considering volunteer work for registered non-profit organizations
Rates
General rate: 0.04 EUR per word
Rates per language pair: English to Hungarian - Standard rate: 7000 HUF per hour Hungarian to English - Standard rate: 7000 HUF per hour
Blue Board entries made by this user
0 entries
Payment methods accepted
PayPal, Money order, Wire transfer
Portfolio
Sample translations submitted: 1
Hungarian to English: Essay General field: Social Sciences
Source text - Hungarian Bevezetés
A dolgozatban Jászberény város Neszűr elnevezésű külterületén zajló gettósodási folyamatot, az ott jelenlévő társadalmi problémákat, a helyi társadalom konfliktusait, valamit az ezek megoldására irányuló civil kísérleteket mutatom be, illetve felvázolom azok a főbb feladatokat, amelyek megoldásra várnak.
Célom, hogy feltárjam és ismertessem e komplex problémahalmazt, hiszen az itt jelenlévő problémák nem egyediek, sőt talán azt is elmondhatjuk, hogy településeink jelentős hányadában található a Neszűrhöz hasonló gettósodó külterület, vagy szegregált utca, településrész. Elég csak példaként említeni a budapesti VIII. kerületet, az egri Szalát, a gyöngyösi Durandát, a kassai Lunyik 9. lakótelepet, a miskolci Lyukóvölgyet, az ózdi Hétest, a veszprémi „pokoli tornyot”, és még hosszasan sorolhatnánk.
Úgy gondolom, hogy szociális szakemberként a közösségekről, helyi társadalmakról gondolkodva egy olyan témát választottam, amellyel kötelességünk foglalkozni, ugyanis e problémák maguktól nemhogy nem oldódnak meg, de egyre tovább fokozódnak.
Kutatástörténet
Munkám során az alábbi dokumentumokat használtam fel:
Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013.
http://www.jaszbereny.hu/dok/vfs.pdf
Jászberény Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Feladatterve 2011-2014. év
http://www.jaszbereny.hu/dok/h6_2011.doc
Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programja (2011)
http://jaszosszefogas.hu/userfiles/EselyegyProgram.pdf
Baginé Gavaldik Lívia – Lengyelné Nagy Beatrix (2012): Tájékoztató a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.
Dr. Buda Sándor – Dr. Pap Magdolna (2012): Tájékoztató a gyermekek védelmének körében végzett hatósági tevékenységről.
Budai Lóránt (2011): A Neszűri munkacsoport beszámolója
http://jaszberenyonline.hu/sites/default/files/Neszur-mcs.pdf
Konceptualizálás
Ferge (2000) a gettósodást alapvetően térbeli kirekesztésnek tekinti, Albert-Kalocsai
(2009, 58) azonban jóval differenciáltabban közelíti meg, és a következő dimenzióit határozza meg:
– „a lakáskörülmények szűkössége, alacsony komfortja, slumossága;
– a viszonyításul szolgáló település(rész)hez képest lényegesen rosszabb anyagi, egzisztenciális helyzet (jövedelem, iskolázottság, foglalkoztatottság, eladósodottság);
– deviáns viselkedésformák gyakorisága (alkoholizmus, kábítószerfüggés, öngyilkosság, mentális betegségek);
– társadalmi megbélyegzettség/minősítés;
– lakóhely változtatás, a „kikerülés” lehetőségének erős korlátozottsága”.
Emellett szükséges néhány olyan településszociológiai fogalom meghatározása, amely az egyenlőtlenség, szegénység témakörhöz kapcsolódóan relevánsnak tekinthető.
Szegregációnak azt a jelenséget nevezzük, amikor a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye egy településen belül erősen elkülönül egymástól, mindez sokszor együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra egyenlőtlenségeivel is. (Andorka 2006)
A magyar szakirodalom az angol slum kifejezést a városok, főként a nagyvárosok „fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezésére” (Andorka 2006, 203). A nyomornegyed kifejezéssel körülbelül megegyező jelentésű, azonban attól jóval semlegesebb kifejezés.
Inváziónak azt a jelenséget nevezi a szociológia, amikor „egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be, és amikor a korábban szokásos tevékenységek, például a kiskereskedelem mellé újabb tevékenységfajták települnek, például nagyáruházakat építenek a környéken.” (Andorka 2006, 203-204)
A szukcesszió a településrész lakosságának, illetve gazdasági tevékenységeinek összetételének megváltozását, kicserélődését jelenti, ha ez egyrészt az invázió, másrészt pedig a korábbi lakosság és tevékenységek kiköltözésének eredményeként jön létre. (Andorka 2006, 204)
Jászberény és a Neszűr külterület bemutatása
Jászberény város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik. Gyakran a „Jászság fővárosaként” is emlegetik. A város területe 22135 km2. A megye második legnépesebb városa, lakóinak száma 2011. január 1-jén 26965 fő volt. A külterületi népesség száma a 2001. évi népszámlálás alapján 1773 fő (6,35) volt, amely a megye többi városához képest a legmagasabb arány.
A Jászberény külterületi részéhez tartozó Neszűrt a 31. számú főútról 12 dűlőúton keresztül lehet megközelíteni, azonban ezek közül csak a városhoz legközelebb eső, úgynevezett 0. dűlő van leburkolva, de az sem tart a záró keresztútig. A Neszűr 431,5 hektáros területén 2003-ban hivatalosan 310 bejelentett lakos volt, míg 2008-ban a város népesség-nyilvántartása szerint 523 fő volt bejelentkezve a Neszűr tanyára. Azonban az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) is felhívja a figyelmet arra, hogy a tényleges lakosság meghaladja a regisztráltak számát, ugyanis „az elmúlt 10-15 esztendőben az „őslakosok” mellett megjelentek a városból és a távolabbi vidékekről ide áramló alacsony társadalmi státuszú egyének és családok. Ezek egy része önkényes „lakásfoglaló”. A tulajdonviszonyok meglehetősen kaotikusak, még a legális úton zajló adásvételekkel járó tulajdonosváltás sincs minden esetben regisztrálva.” (IVS 2008, 98) Jelenleg már 800-1000 fő közé tehető a Neszűrben élők száma.
A neszűri dűlőutakat merőlegesen járások keresztezik, és gyakorlatilag szinte mindegyik homokos földút. Jászberény városába tömegközlekedés (busz) használatával lehet bejutni, amely a 31. számú főúton érhető el, ahol két buszmegálló áll a neszűriek rendelkezésére. Emellett jók a kerékpáros közlekedés feltételei, a főúttal párhuzamosan kerékpárút vezet, amely a várossal való összeköttetést biztosítja.
A területen két bolt található, az egyik a Neszűrben, a másik az Öregerdő területén. Miután a külterületen nincs iskola, a gyerekek sokszor több kilométernyi gyaloglás után érik el a főút mellett található buszmegállót. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia szerint, amelyet 2008-ban alkottak meg, 57 + 34 fő gyermek jár a város iskoláiba és óvodáiba. Számuk azóta minden bizonnyal tovább emelkedett, bár erről pontos adatok nem állnak rendelkezésre.
A Neszűrben biztosított az áramellátás, azonban az Integrált Városfejlesztési Stratégia leírja, hogy az elektromos hálózat nem ér el a Hajtáig, az ott lakók rákényszerülnek az aggregátoros áramfejlesztésre. A vezetékes ivóvízszolgáltatás nem elérhető a Neszűrben, a legközelebbi nyilvános közkifolyó is több kilométerre található, a 31. sz. főút mellett, a MOL benzinkúttal szemben. Hiányzik a szennyvíz- és csapadékvíz elvezető csatornahálózat is. A szennyvíz talajba történő elszikkasztása pedig erősen környezetszennyező hatású. Ugyanez a dokumentum számol be arról is, hogy nem megoldott a szemétszállítás sem, bár 2007-ben kihelyezésre került két szemétgyűjtő konténer, „ezeket azonban – helyi információk szerint – gyakran a városi lakosok használják háztartási hulladékuk elhelyezésére” (IVS 2008, 99).
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008, 99) megállapítja, hogy „a terület komplex fejlesztésének elindítása indokolt és sürgető feladat”. Ennek első lépéseként a tulajdonviszonyok feltárását és rendezését nevezi meg, amely a stratégia megalkotása óta bizonyos mértékben megvalósult. Kifejtik, hogy a terület komplex hasznosítására vonatkozó lehetőségeket helyi civil szervezetek részben már feltártak, ezek „hathatós megvalósítása azonban határozott önkormányzati beavatkozási szándék függvénye” (IVS 2008, 99)
Az antiszegregációs terv neszűri vonatkozásai
Az antiszegregációs terv Jászberény város Szociális irodájának adatszolgáltatására alapozva összesítette a legfontosabb segélyezési nemek városrészi szintű megoszlását, amely alapján megállapíthatjuk, hogy a rendszeres szociális segély, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében mind abszolút értékben, mind pedig fajlagosan kiemelkedik Portelek és a város külterülete, amely utóbbihoz a Neszűr is tartozik. A rendszeres szociális segély esetében az 1000 főre jutó segélyezett száma 24,8 a külterületen, amely a városrészek között a legmagasabbnak számít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vonatkozásában az 1000 főre jutó segélyezettek száma 85,4. amely a második legmagasabb érték a városrészek szerinti bontást nézve, csak Portelek városrész előzi meg 123,4-es értékkel. (IVS 2008, 138)
A Neszűrben élők pontos számáról az antiszegregációs terv készítésekor sem állt rendelkezésre adat, ebből következően az itt élő cigány népességről sem. 2004-ben a Neszűrnek 310 bejelentett lakosa volt, amely azonban csak egy része az ott tartózkodóknak. Ugyanebben az évben készítettek egy kérdőíves felmérést, amelynek során a lakosság 28%-a vallotta magát cigány származásúnak. Az antiszegregációs terv (IVS 2008, 142) szerint „a valóságban már akkor is feltételezhetően jóval nagyobb volt az arányuk, ami
40-50% közé volt tehető 2006 végén”.
Az antiszegregációs terv (IVS 2008, 513) kimondja, hogy a beavatkozások célja, hogy a „szegregátumnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki szegregátumok.”
Megállapításra kerül, hogy bár Jászberény városban „nincs telepszerű (több 1000 főt befogadó) krízisterület (pl. romatelep), ugyanakkor a részletesebb helyzetértékelésben tárgyalt területeken zajló folyamatok mindenképpen beavatkozást igényelnek, különösen a Neszűr külterületi részen”. (IVS 2008, 153)
Az antiszegregációs terv az alábbi beavatkozási lehetőségeket határozza meg:
– többségi társadalom tájékoztatása;
– a hátrányos helyzetű csoportokkal való közvetlen kapcsolattartás;
– lakhatási integrációt biztosító eszközök;
– oktatási integráció biztosítása;
– érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása;
– közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolójának neszűri vonatkozásai
A Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a családsegítés keretében szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő, illetve egyéb krízishelyzetbe kerülő személyek és családok számára nyújt segítséget az ezekhez a helyzetekhez vezető okok megelőzésében, a krízishelyzet megszüntetésében, valamint életvezetési képességük megőrzésében.
A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenysége a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjukból kiemelt gyermekek visszahelyezését szolgálja.
Kiss (2011) szerint „a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége folyamatos a Neszűrben, minden jogszabályban rögzített feladatot ellát, segítik a kint élő családokat, gyerekeket. Odafigyelnek a kint élő 71 gyermekre és a 33 családra.” Mindezek 2010 tavaszi adatok.
A Baginé Gavaldik Lívia, a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője és Lengyelné Nagy Beatrix, az I. számú Szakmai Központ vezetője által Jászberény város önkormányzatának képviselő-testülete részére készített „Tájékoztató a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról” című előterjesztés alapján a következő megállapítások tehetők.
Az előterjesztés beszámol arról, hogy 2011-ben ismételten emelkedést mutat a gyermekjóléti szolgáltatásban részesült gyermekek száma, a kezelt problémák számát (halmozott adat) tekintve pedig elmondható, hogy az anyagi-megélhetési, lakhatással összefüggő (120), a gyermeknevelési (83) és a szülők vagy család életvitelében tapasztalható problémák (75) a legjellemzőbbek. Szintén nagy számban fordult elő a szülői elhanyagolás (53), illetve a gyermekintézményekbe való beilleszkedési nehézségek (51).
A gyermekjóléti feladatok ellátása során a 2011. évben 1249 családlátogatásra került sor, amelyből 513 a külterületen élő családoknál történt, azon belül is 451 volt a neszűri családlátogatások száma. A külterületi családlátogatások számának elmúlt évekbeli alakulását szemlélteti az alábbi ábra.
1. ábra: A családlátogatások számának alakulása a gyermekjóléti szolgáltatásban
(Baginé–Lengyelné 2012)
Megállapíthatjuk, hogy 2004-től 2010-ig mind összességében, mind a külterületeken növekvő tendencia figyelhető meg a családlátogatások számának alakulásában, amely a 2011. évben némiképp mérséklődött. Fontos kiemelni, hogy az ábra a családlátogatások számát mutatja, a gyermekjóléti szolgáltatásban részesült gyermekek száma – miként korábban is leírtam – a tavalyi évben is emelkedett.
A továbbiakban a jászberényi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival folytatott beszélgetések alapján mutatom be a Neszűr és az ott élők helyzetét, problémáit.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozó egyik interjúalanyom elmondta, hogy az elmúlt évek alatt egyre több neszűri családdal kerültek kapcsolatba, régebben nem jártak ki ennyit. Most már ki lehet jelenteni, hogy a gondozott családjaik körülbelül fele (!) neszűri.
Azon kérdésemre válaszolva, hogy milyen problémákkal találkoznak a Neszűrben, ismertették, hogy folyamatosan azok vándoroltak ki oda, akiknek Jászberényben nincs lakhatási lehetőségük. Egyre kevesebb az önkormányzati bérlakás, kevés van kiírva pályázatra. Ráadásul vannak „bérlakás-gettók” is, ahova pedig egyszerűen nem is akarnak pályázni.
Elmondta, hogy a Neszűr egy zártkerti rész, a közművesítésről elmondták, hogy „van, ahol van villany, van, ahol nincs; van, ahol be van vizsgálva a víz, van, ahol nincs”. Az óvodába, iskolába történő bejárás szintén problémát okoz, ugyanis elég rossz a buszközlekedés. Nincs külön iskolabusz, ami alkalmazkodna hozzájuk. Emellett a felnőtt buszbérlet ára magas, így vannak szülők, akik gyermeküket felteszik a buszra, ők pedig kerékpárral mennek utána a városba. A Neszűrben élő, a Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatban álló családok közül interjúalanyom nem tudott olyat mondani, akinek rendes munkaviszonya lenne. Megtudtam, hogy az itteniek „elmondásuk szerint sokan jelentkeznek munkahelyekre, de nem veszik fel őket, mert romák”. Interjúalanyaim rávilágítottak, hogy a teljesen más életvitelükből adódóan nem biztos, hogy alkalmasak lennének arra, hogy nyolc órában szalag mellett dolgozzanak. Alkalmi munkákból jutnak plusz jövedelemhez, valamint „vasat szednek, leadják a MÉH-ben”. A nehéz anyagi helyzet eredményeként az uzsorakamat már itt is elérte az embereket.
A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársai szerint az itt élő emberek helyzete kilátástalan, ahogy az egyikük fogalmazott: „ennek a területnek a motiválatlanság a legnagyobb baja, de ahhoz meg nincsen eszköz”. Az itt élőkkel végzett segítői munka során pedig csak apró lépésekben tudnak haladni, az eredmények eléréséhez ember, idő és pénz kellene. Elmondta, hogy tapasztalataik alapján, ha valaki beköltözik a Neszűrbe, az is lecsúszik erre a színvonalra. Azt, hogy az ott lakókkal mi lesz, nem lehet tudni, azok pedig, akik azért jártak a Neszűrbe, ami a Neszűr eredeti funkciója, teljesen eltűnnek, hisz mindent ellopnak tőlük.
Civil kísérletek a neszűri helyzet rendezésére
A Magyar Vöröskereszt támogatásával még 2003-ban elkezdődött egy aktív részvételen alapuló közösségfejlesztési program a Neszűrben. A város szeptemberben előzetes tájékoztatást kapott, illetve az érintett területek képviselői támogatásukról biztosították a programot. Ezt követően háromnapos együttgondolkodásra került sor a neszűri lakosokkal, illetve azon intézményvezetőkkel, akiknek a problémák megoldása során szerepe lehet. A Neszűrben elkészített szükségletfelmérés során megállapították, hogy a Neszűrben 310 bejelentett lakos él. Az adat kapcsán Kiss felhívja a figyelmet arra, hogy 2005-ben már 254 családot vettek számba. Ugyancsak a Vöröskereszt által végzett felmérés eredményeként tudjuk, hogy ekkor az ott élők negyede egyedülálló, idős ember volt.
A Nemzetközi Vöröskereszttől 1,1 millió forintot nyert el a Jászsági Vöröskereszt e program megvalósítására, illetve az önkormányzat is hozzájárult egy millió forinttal. Egészségügyi szűrésekre, felvilágosító előadásokra került sor, elsősegély-nyújtási akciót szerveztek, ősszel-tavasszal lomtalanítás volt, valamint az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében fúrtak egy artézi kutat is. Kiemelendő, hogy a polgármesteri hivatal egy szociális munkást is alkalmazott ekkor. Polgárőrség alakult, és történtek lépések a kóbor ebek elszaporodásának megállítása érdekében is. A Jászkun Volán pedig olyan buszjáratokat indított, amelyek a gyerekek iskolába járását könnyítették meg, illetve a neszűri gyermekek számára nyári tábort is szerveztek.
A helyi újság cikkein is lehet követni a változásokat, elért eredményeket, a kialakított közösségi tér kapcsán nyilatkozott a következőképp az egyik telektulajdonos: „Nagyon hiányzott már ez az embereknek. A gyerekeknek is jó, hogy van itt lehetőség játszani. Mi Pestről járunk ide, nagy kertünk van. Az utóbbi időben eltűnt a sok szemét, az utak is járhatóak. A szomszédok is figyelnek egymásra, így egyre kellemesebb a neszűri hétvégénk.” (id. Kiss )
2005-ben újabb pályázat eredményeként a Jászsági Vöröskereszt 1 millió hatvanezer forintos támogatást kapott a program folytatására, ugyanis az eredeti célt, miszerint önálló érdekérvényesítésre képes önszerveződő közössége kialakítását viszik véghez, még nem sikerült megvalósítaniuk. Számos programot szerveztek, a Vöröskereszt által lebonyolított társadalmi munkákba egyre többen kapcsolódtak be.
A Vöröskereszt vállalt feladata akkor teljesült, amikor 2007-ben megalakult a Hajta-Öregerdő-Neszűr Egyesület (HÖN), azonban Kiss felhívja a figyelmet, hogy „csak arra nem gondolt senki, hogy a szervezőerő, mely a Vöröskeresztben megvolt, az új civil szervezetben nincs benne. Így ez a program sem hozott olyan tartós eredményt, mint ami lehetőségként benne rejlett.”
Az egyesület a neszűri gyerekek számára évente többször rendez programokat, illetve igyekeznek támogatni a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkező gyerekeket. „Mindez azonban egy-egy csepp a tengerben, hiszen a Neszűr alapvető gondjai, a rossz közbiztonság, a közszolgáltatások hiánya, a munkanélküliség, a cigányok helyzete mind megoldatlanok.” (Kiss )
A Hajta-Öregerdő-Neszűr Egyesület 2007 őszén kettő, 2008 tavaszán pedig további egy fórumot tartott „Jászberény külterülete élni akar...” címmel. Az első fórumon a vagyonbiztonság hiánya jelent meg kiemelt témaként, míg a második fórum fontos eredménye, hogy dr. Forgács István címzetes főjegyző megállapította: „a probléma gyökeres megoldásához kevés a város ereje”. Ezt követően felvették a kapcsolatot Benedek Fülöppel, az FVM államtitkárával, aki neszűri bejáráson is részt vett. Ekkor is felmerült a terület fásításának, erdősítésének gondolata. A harmadik fórumon Nagy János, a Hajta-Öregerdő-Neszűr Egyesület elnöke úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi tizennyolc évben a Neszűr Jászberény mellékhelyiségévé vált”.
2010 őszén a gyöngyösi székhelyű Várunk Alapítvány nyert el 60 milliós EU-s támogatást elsősorban a neszűri romák helyzetének javítására. Ismételten felméréssel indult a munka, amelynek során kiderült, hogy a jelenlegi neszűri lakosok száma mintegy 600 fő, és kétharmaduk nem roma származású, vagyis az ott élőknek csak az egyharmada cigány származású. Továbbá ismételten megállapították, hogy a Neszűrben nem jó a közbiztonság, nincs közvilágítás, az áramellátáson kívül nincsenek közművek, nem megoldott a szemétszállítás, illetve még a jászberényiek egy része is oda hordja ki a szemetet.
A Várunk Alapítvány a Neszűrben élők munka világába történő visszavezetését tekintette a legfontosabbnak, ennek elősegítése érdekében mentorokat képeztek ki, tréningeket tartottak, álláskeresési technikákat mutattak be. Ezt követően munkáltatók megkeresése zajlott, akik alkalmaznák az itt élő, a programban résztvevő embereket. Kiss ennek eredményeiről a következőképpen fogalmaz: „Sikerült is júniusban hat embert elhelyezni, bár van, aki 2 hetet sem bírt ki az Electroluxnál. A példaképek több esetben elbuktak, mert előfordult, hogy környezete, ismerősei sikerrel beszélték le a munkavállalásról. A napszámos állapotban tartás is érdeke valakiknek, mert azért nem mindenki dologtalan segélyleső ott, sokan ebből tengetik életüket a Neszűrben.”
A Jászkürt 2012. évi 3. száma ismételten a Várunk Alapítvány már említett pályázatáról írt, beszámolt arról, hogy a projekten belül 2011-ben hivatalosan kilencen dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig, méghozzá jellemzően alkalmi munkaviszonyban. A januárban megjelenő cikk a következőképp fogalmazott az év elején kialakult helyzetről: „Sajnos Tasi Csaba arról értesített bennünket, hogy az elmúlt év utolsó napjaiban már egyetlen, a projektben addig részt vett neszűrinek sem volt munkahelye. Az alkalmi foglalkoztatások véget értek. Az is kiderült közben, hogy volt, aki csak hitte, hogy ő bejelentett munkahelyen legálisan dolgozik. Nem így volt. Mások azt gondolták, hogy egy nagy cég alkalmazottai, de csak munkaerő-közvetítő cégnél voltak a papírjaik. Megesett, hogy csak hat hétig volt munkájuk, de ezt előre senki sem mondta meg nekik.” Majd egy újabb frissítés ugyanezen cikk végén: „Lapunk szerkesztése közben érkezett a hír, hogy január első napjaiban 3 neszűrinek találtak újra munkát, s egy negyedik felvétele is folyamatban van. Mindez azt bizonyítja, hogy időszakos munkalehetőségekre lehet olykor számítani, amely néhány ember számára segítség ugyan, de csak ideig-óráig jelent megoldást.”
A projekt hivatalosan 2012. február 28-án zárult le. A mentori hálózat öt fő szociális szakemberből, illetve 20 fő mentoráltból állt, akik száma később kiegészítésre került. A program szakmai vezetője, Tasi Csaba szociálpedagógus szerint a pályázat teljes mértékben elérte célját, a mentorhálózat képes önállóan működni. A záró konferencián Nagy András városkapcsolati tanácsnok is dicsérte az integrációs pályázat céljait. Azonban „mostantól a hálózat magára és a megszerzett tudásra van utalva. Most derül ki igazán, hogy sikerült-e hónapok alatt a szemléletváltás.” (Erdei )
Rácz Tamás, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője pedig arról beszélt, hogy ismeri azt a nézetet, amely szerint ezt az összeget nem ilyen programra kellett volna költeni, hanem munkahelyteremtésre fordítani, vagy iskolabuszt vásárolni belőle. Azonban elmondta, hogy a pályázat arról szólt, hogy képessé tegyék a projektben résztvevőket a munka világába történő bejutásra, helytállásra. Kifejezet reményét, hogy lesz folytatás, és ígéretet tett arra is, hogy „a neszűriek kezét nem engedik el”.
Megoldásra váró feladatok
A bemutatott két kísérlet is alátámasztja, hogy nem elegendő egy-egy részproblémára fókuszálni, hanem ennél jóval átfogóbb beavatkozásra van szükség. A továbbiakban egy célpiramisban ábrázolom a jövőbeni neszűri feladatokat.
2. ábra: A jövőbeni neszűri célok meghatározása (célpiramis)
Átfogó célként a Neszűr helyzetének rendezését határozhatjuk meg, amelyhez két fő prioritást tudunk rendelni: egyrészt a neszűri körülmények, másrészt a helyi társadalom helyzetének javítását. Mindkettő igen összetett, a célpiramisban csak a legfőbb speciális, illetve konkrét célok bemutatására nyílik lehetőség.
A Neszűr helyzetének rendezéséhez elengedhetetlen a közbiztonság helyreállítása, ugyanis a problémák jelentős része összefüggésben áll ezzel. A neszűri tulajdonnal rendelkezők egy része nem elégedett a rendőrség, polgárőrség, mezőőrség munkájának hatékonyságával. Ahogy azt korábban leírtam, úgy érzik, nem tesznek meg minden tőlük telhetőt, illetve a törvény sem ad számukra lehetőséget erre, annak érdekében, hogy megvédjék a neszűri tulajdonokat és tulajdonosokat. Szükséges tehát a rendőrség, polgárőrség, mezőőrség munkájának segítése.
A szemétszállítás, hulladékkezelés kérdésköre ugyancsak meghatározó a Neszűr helyzetének rendezése szempontjából. A közelmúltban felszámolásra került a területen található legnagyobb illegális hulladéklerakó, amelyet őszig közmunkások őriznek, tartanak rendben, azonban félő, hogy ezt követően ismételten megindul azon szemét felhalmozódása, amelyhez nem csak a neszűriek, hanem a városiak is hozzájárulnak. Emellett egyre sürgetőbb kérdés a neszűri telkek hulladékkezelésének megoldása, ugyanis korábban sokan a most felszámolt hulladéklerakóba hordták a szemetet, jelenleg pedig az a jellemző, hogy a házaik körül halmozzák fel. Számos megoldási javaslat található e probléma kezelésére, leghatékonyabbnak jelenleg az látszik, hogy minden dűlőben létre kellene hozni egy szemétlerakót, ahonnan heti rendszerességgel ingyen elszállítják a felgyülemlett hulladékot.
A humán infrastruktúra javítása szintén fontos, ugyanis ameddig nem biztosított például a vízellátás, vagyis nincs lehetőség normális mosásra, mosakodásra, addig bármiféle integráció megvalósítása nehezen képzelhető el. Kiemelendő, hogy mindez további kérdéseket vet fel, hiszen az ilyen irányú fejlesztések még vonzóbbá tehetik a Neszűrt a leendő beköltözők számára, azonban a városvezetés azon a véleményen van, hogy nem kívánnak a Neszűrben lakóövezetet kialakítani.
A neszűri helyzet rendezésének másik fő aspektusa a helyi társadalom helyzetének javítása, amelyhez az izoláltság csökkentése szükséges.
Azt láthatjuk, hogy ez a helyi társadalom egyre kedvezőtlenebb társadalmi és demográfiai mutatókkal jellemezhető. Növekszik az életvitelszerűen a Neszűrben élők száma, amely egyrészt a beköltözések, másrészt pedig az ott élő – főként cigány származású – lakosság egyre korábbi életkorban jellemző gyermekvállalásának következménye. Mindemellett a helyi társadalomhoz tartoznak természetesen azok a telektulajdonosok, gazdák, akik hobbitelekként vagy mezőgazdasági termelést folytatva érintettek a Neszűrben.
Utóbbiak, vagyis a telektulajdonosok, gazdák helyzetében jelentős javulást eredményezne a közbiztonság javulása, azonban a főként a 3-4. és az 5-6. dűlőkben életvitelszerűen tartózkodók esetében ennél jóval komplexebb problémahalmazról beszélhetünk. A dolgozatban ismertetett felmérések alátámasztják, hogy a felnőtt lakosság rendkívül rossz foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkezik, az egyre növekvő számú gyermekközösség óvodáztatása, iskoláztatása pedig szintén problémás. A munkavállalás, kiemelten az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedés lenne a leginkább kívánatos, azonban eredménynek tekinthetjük a közmunka-programban való foglalkoztatást is. Mérlegelendő alternatíva lehet egy szociális szövetkezet alapítása is, azonban ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek. Az óvodába, iskolába történő rendszeres bejárás nehezített a neszűri gyermekek számára, már ha csak azt nézzük, hogy akár több kilométeres gyaloglás is kellhet a ritkán közlekedő buszok eléréséhez. Felmerült, hogy mindezt megkönnyítené egy iskolabusz vásárlása, bérlése. A Neszűrben található olyan közösségi funkciókat működtető épület (az öregerdei iskola), ahol megvalósítható lenne akár a gyermekek napközi otthonos ellátása, akár tanoda működtetése.
Ellentétek feszülnek a helyi társadalom tagjai között, amely törésvonal a törvénytisztelő életmód követése, illetve nem követése mentén alakult ki. Ennek kezelésére a fent leírtak – a jelenlegi törvények következetes betartása és betartatása; a rendőrség, polgárőrség, mezőőrség munkájának támogatása – mellett indokolt a közösségfejlesztés, közösségépítés a Neszűrben. Utóbbi feladatot részben ellátja a Hajta-Öregerdő-Neszűr Egyesület, amely – többek közt – főzőversenyeket is rendez. Ez a civil szervezet azonban – nyilván nem is e célból jött létre – nem rendelkezik a megfelelő emberi erőforrással, szakemberekkel ahhoz, hogy szakmai eszközökkel kezelje a kialakult konfliktusokat. Így a meglévő civil szervezet munkájának támogatása mellett indokolt olyan szervezet, szakemberek bevonása az itteni munkába, akik a megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek e problémák kezelésében.
Összegzés
Dolgozatomban kísérletet tettem a jászberényi Neszűr külterületen az elmúlt 20-25 évben zajló folyamatok, illetve a kialakult problémahalmaz ismertetésére. Összességében megállapítható, hogy a Neszűrben az elmúlt években egy gettósodási folyamat zajlott, és bár az eddigi beavatkozások kétségkívül értek el eredményeket, mégsem jelentettek hathatós változást. Mindennek oka, hogy az összetett problémahalmaz egy-egy részterületére koncentráltak a komplex kezelés helyett.
Ahogy bemutattam, számos feladat vár megoldásra, és kiemelendő, hogy a neszűri földtulajdonosok és az ott élők kapcsolatának rendezése elengedhetetlen. Ebben a lokális társadalomban számos konfliktus van, leginkább a törvénytisztelő neszűri lakosok és földtulajdonosok, illetve a törvénysértő beköltözők között.
Levonható tehát a következtetés, hogy bár első lépésként a megfelelő közbiztonság is óriási lépés lenne a neszűriek számára, hosszabb távon mindenképp indokolt a közösségfejlesztés, a közösségi szociális munka eszközeinek alkalmazása is annak érdekében, hogy megálljanak, visszaforduljanak a jelenlegi folyamatok.
Irodalom
Albert József – Kalocsai Adrienn: A „Pokoli torony” – gettósodás Veszprémben.
Esély 2009/4 55-79.
Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó Kft., Budapest
Ferge Zsuzsa (2000): A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély 2000/1 42-48.
Beszámolók, stratégiák, feladattervek
Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013.
http://www.jaszbereny.hu/dok/vfs.pdf
Jászberény Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Feladatterve 2011-2014. év
http://www.jaszbereny.hu/dok/h6_2011.doc
Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programja (2011)
http://jaszosszefogas.hu/userfiles/EselyegyProgram.pdf
Baginé Gavaldik Lívia – Lengyelné Nagy Beatrix (2012): Tájékoztató a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.
Dr. Buda Sándor – Dr. Pap Magdolna (2012): Tájékoztató a gyermekek védelmének körében végzett hatósági tevékenységről.
Budai Lóránt (2011): A Neszűri munkacsoport beszámolója
http://jaszberenyonline.hu/sites/default/files/Neszur-mcs.pdf
Újságcikkek
Erdei Gábor: Neszűr – lezárult a romaintegrációs program. 2012.04.29.
http://www.jttv.hu/nesz%C5%B1r-lez%C3%A1rult-roma-integr%C3%A1ci%C3%B3s-program (2012.12.27.)
Kiss Erika: A Neszűr alkonya.
Jászkürt 2011. augusztus 04. XXIII. évfolyam 31. szám
Kiss Erika: Ne csak halat adj, hálót is a halászáshoz!
Jászkürt 2005. július 23. XVII. évfolyam 29. szám
Kiss Erika: „A romák dolgozni akarnak”.
Jászkürt 2012. március 01. XXIV. évfolyam 9. szám
Fórum az Öregerdei Gyermektáborban – Jászberény külterülete élni akar...
Jászkürt 2008. április 5. XX. évfolyam 14. szám
Hálót kaptak, de egyelőre a hal még kevés.
Jászkürt 2012. január 19. XXIV. évfolyam 3. szám
Közbiztonság és közrend, élet- és vagyonvédelem.
Jászkürt 2007. november 03. XIX. évfolyam 44. szám
Translation - English Introduction
In this essay I am introducing ghettotizing processes, present society problems, conflicts of the local society and I am presenting the civil experiments to solve them as well as outlining those main tasks which are to be solved in Jászberény's surburban area called Neszűr.
My aim is to reveal and review this complex problem pile as the problems present here are not unique and what is more we can say that similar ghettotizing surburb to Neszűr, or segregated street, district can be found in most of our settlements. It is only enough to mention VIII. district of Budapest, Szala in Eger, Duranda in Gyöngyös, Lunyik 9. housing estate in Kassa, Lyukóvölgy in Miskolc, Hétes in Ózd, the „Devil's Tower” in Veszprém and we could go so on.
I believe as a social expert when thinking about communities and local societies that I have chosen a topic with which we must deal as these problems will not be solved by themselves, but they will become more acute.
History of Research
During my work I used the documents below:
Integrated Development Strategy of Jászberény Town 2007-2013.
http://www.jaszbereny.hu/dok/vfs.pdf
Public security and Criminal Prevention Action Plans of Jászberény Town 2011-2014.
http://www.jaszbereny.hu/dok/h6_2011.doc
Equal Opportunity Program of Jászberény Town (2011)
http://jaszosszefogas.hu/userfiles/EselyegyProgram.pdf
Baginé Gavaldik Lívia – Lengyelné Nagy Beatrix (2012): Handout about the local government's supplying tasks of children' well being and protection.
Dr. Buda Sándor – Dr. Pap Magdolna (2012): Handout about the official activities completed for the protection of children.
Budai Lóránt (2011): Report of the Neszűr work group
http://jaszberenyonline.hu/sites/default/files/Neszur-mcs.pdf
Conceptualising
Ferge (2000) considers ghettotizing a basically extensional exclusion, Albert-Kalocsai
(2009, 58) however approaches it more deriving and determines the following dimension:
-the spareness, low comfort, slumdom of „ housing conditions”;
-in proportion to other settlements ( or to part of them) substantially worse financial, -existential situation ( income, education, employment, indebtedness);
commonness of deviant forms of behaviour (alcoholism, drug addiction, suicide, mental illnesses);
-stigmatisation/qualification of the society;
-„strong restraint of the possibility” of getting out or changing residence.
Besides it is necessary to determine some terminology that can be considered relevant in connection with the categories of inequality and poverty.
Segregation is called such an effect when the habitation of different strata of the society, and ethnic groups in a particular settlement is strongly separated from each other and all these often go hand in had with the inequality of income liaison and settlement's infrastructure. (Andorka 2006)
Hungarian literature uses the English slum expression for „naming towns , mainly cities as physically run-down and inhabited by poor parts of the town” (Andorka 2006, 203) . It is approximately equal to the expression of warren but is a more neutral term.
Invasion is a so-called phenomena in sociology when a different population from the former inhabitants move into a part of a settlement, a district of a town and add to the usual previous activities for instance next to trade newer kinds of activities are installed, for example department stores are built in the area” (Andorka 2006, 203-204)
Succession is the change, alteration of the population as well as the economical activities of a part of a settlement, if on one hand it is the result of invasion or moving out the former population and activities on the other hand. (Andorka 2006, 204)
Introduction of the suburb of Jászberény and Neszűr
The town of Jászberény is situated in the region of the northern Great Plain, in the county of Jász-Nagykun-Szolnok. It is often mentioned as the „capital of Jászság”. The location of town is 22135 km2.
This is the second most populous of the county and the population was 26965 on 1st January 2011. The number of the suburban inhabitants are 1773 based on the census of 2011 which is the highest rate comparing to other towns of the county.
Neszűr belongs to the suburban part of Jászberény and can be approached from the main road No 31. or the accommodation road No 12. Nevertheless out of these only the so-called accommodation road No. 0 which is nearer to town is covered with concrete but that does not make for the closing cross-road.
In the 431,5 acre area of Neszűr there were 310 officially registered residents , then in 2008 according to the record of population 523 man were registered at Neszűr den. Nevertheless the Intergrated Town Development Strategy (IVS) rises attention to that the number of the actual population is more than the registered one as „ in the last 10-15 years besides the autochthonous low society status individuals and families migrating from the town and from more distant places appeared”. Part of these are arbitrary „squatters”. The owners are rather chaotic even the change of ownership legally based on bill of sale is not registered in every case”. (IVS 2008, 98) Currently the population of Neszűr can be considered 800-1000 heads.
The Neszűr accommodation roads are crossed paralleled with foot-worns and practically all of them are dirt roads. You can get to the town of Jászberény by taking public transport which can be reached along the main road No. 31, where there are 2 bus stops are available for the people of Neszűr. Besides the bicycle traffic facilities are also good there is a bicycle road parallel to the main road which provides connection with the town.
There are two shops located in this area, one is in Neszűr and the other is in the area of Öregerdő. Since there is no school in the suburb the children can reach the bus stop next to the main road after walking kilometres. According to the Integrated Town Development Strategy which was created in 2008 57 + 34 children go to schools and kindergartens of the town. Their number has been increased since then by all means though there are no accurate data available about it.
In Neszűr the current supply is provided but the Integrated Town Development Strategy states that the electricity system does not reach Hajta, and the inhabitants there are compelled to aggregated induction. The running water service is not available in Neszűr, the nearest public vent is found kilometres away next to the main road No. 31. opposite the MOL petrol station. The drainage and rainwater offtake system is also missing. Diverting drainage into the soil has a strong environmental pollution effect. This document also mentions that the waste collection is neither solved although in 2007 two waste collecting containers were placed there, „ but these are often used by the urban inhabitants placing waste there according to the local information”(IVS 2008, 99).
The Integrated Town Development Strategy (2008, 99) states that „ it is a reasonable and urgent task to begin the complex development of the area”. As the first step of this uncovering and arranging ownerships are named which have been accomplished at a certain degree since the strategy was created. They explain that the local civil organisations uncovered partly the possibilities for the complex recycling of the area, but the drastic realization of this is the function of a definite local governmental interfering intention”. (IVS 2008, 99)
References to the antisegrating plan of Neszűr
The antisegrating plan summarised the most important aid sorts division of the part of the town based on supplying of data of Jászberény's social office, based on which we can state that in the case of the frequent social aid as well as the regular children protection discount both at an absolute level and specifically the Portels and the suburban stands out, which to Neszűr belongs too.
In the case of a regular social aid the number of grant-aided is 24,8 in 1000 man in the suburban which is considered to be the highest among the parts of the town. In the regard of the regular children protection discount the number of grant-aided is 85,4 in 1000 man, that is the second highest figure considering the parts of the town only the Portelek is ahead of this by 123,4 rate. (IVS 2008, 138)
When making the antisegrating plan there was not data available about the definite number of people living in Neszűr so there was nothing about the gipsy population either. In 2004 the Neszűr had 310 registered residents that is only a part of the people staying there. In the same year there was a questionnaire survey made in which 28% of the population identified themselves of a gipsy origin. According to the antisegrating plan (IVS 2008, 142)” in reality it was presumed at that time that rate of them was far higher, which was assumed of 40-50% at the end of 2006”.
The antisegrating plan (IVS 2008, 513) declares the aim of the interference is that „ the segregated level of a residency environment qualified as segregates in other words the concentration of residents with a lower state should decrease possibly it should approximate the average of town. At the same time as the consequence of the interferences in the other part s of the town as well as in other settlements the concentration of population with lower state should not rise and segregates cannot be created.” (IVS 2008, 513)
It was allocated that in the town of Jászberény „ there is not an estate like ( hosting more than 1000 man) crisis area ( e.g. Gipsy estate) on the other hand processes being in progress in the negotiated in more details areas claim an interference in any way especially in the suburban of Neszűr „.(IVS 2008, 153)
The antisegrating plan determines the below interfering possibilities:
-informing the majority of society;
-keeping direct contact with groups at a disadvantage;
-tools providing reside integration;
-providing educational integration;
-improving employment situation of the given population;
-improving access to public services.
The Neszűr relations of the report of Family helping and Children's well-being services
The Jászság family helping and Children's well-being service gives a hand to people and families struggling with social, mentalhygenic problems and other crisis as well as in preventing causes leading to these situations, terminating the crisis situation and preventing their ability of leading a life.
The children's well-being service assists in advancing the children's physical, spiritual health and raising them in families, preventing the children's insecurity, terminating the emerged insecurity as well as placing back children into their families. All of them are data of spring in 2010.
According to Kiss (2011) „ the activity of family helping and children's well-being services is continuous in Neszűr, it attends to each task stated in law, they help the families and children living outside. They pay attention to 71 children and 33 families”. All of them are data of spring in 2010.
Baginé Gavaldik Lívia the institution manager of Jászság Family Helping and Children's Well-being Service and Lengyelné Nagy Beatrix director of Professional Centre No.1. created a „ Handout about the local government's supplying tasks of children' well being and protection” for the Jászberény town local governments city council based on this the following statements can be made.
The amendment reports about that the number of children receiving children's well-being service is showing repeatedly an increase, we can say about the number of the treated problems ( cumulative data) that financial, economical and connected to housing (120), raising children (83) , experiencing in the lifestyle of parents or the family (75) problems are the most common. Also there are great number of parental neglect (53) as well as difficulty integration into the children's well-being institutions.
During completing tasks of Children's well-being visiting families took place in in the year of 2011 from which happened at the 513 families living in the suburban and from this there were 451 family visits in Neszűr. The below chart is illustrating the number of visits at the suburban families in the past years.
1. chart: The development of family visits in the Children's well-being service
(Baginé–Lengyelné 2012)
* nem tudtam írni a táblázatba szóval ide írom: family visits in total , family visits in the surburb
We can stay that between 2004 and 2010 both in total and in the suburban there is an increasing tendency in the number of family visits which somewhat decreased in the year of 2011. It is important to emphasise that the chart shows the number of family visits, the number of children receiving children's well-being services – as I have written before- was also increasing last year.
Hereinafter I am introducing the situation and problems of people of Neszűr based on the discussions with the colleagues of Family Helping and Children's well-being service of Jászberény.
One of my interviewees working at the Jászberény Family Helping and Children's well-being service told me that they have got in touch with more and more families in Neszűr in the past years, formerly they did not visit this much. Now we can state that approximately half of the families cared for (!) are from Neszűr.
Answering my question that what kind of problems they come across in Neszűr they described that those have been migrating constantly there who did not have a housing possibility in Jászberény. There are less and less local governmental social housing and there have been only a few to be tendered. What is more there are social housing ghettos too where nobody wants to tender for.
She said that Neszűr is an enclosed garden part, and about the public utilities they said that „there are places where there is no electricity, there are places where water is examined and in some place is not”. Commuting to kindergarten and school is also causes a problem as the bus transport is quite bad.
There is not a separate school bus which would adapt to them. Besides the price of the adult monthly ticket is high so there are parents who put the children on the bus and they go to town by bicycle afterwards.
From the families living in Neszűr that are in touch with the Children's Well being service my interviewee could not mention one who has a proper employment. I learnt that the people here „ according to their story many of them apply for jobs but the are not employed because they are gipsy”.
My interviewees highlighted it is not sure that they would be suitable to work for 8 hours next to the conveyor because of their totally different lifestyle. They get plus income from casual work as well as” they collect iron and place it at MÉH”. As a result of hard financial situation the usury has already reached the people too.
According to the staff members of the Children's Well-Being and Family Helping service the people's situation who are living in here is hopeless as one formulated: „ the biggest matter of this area is the unmotivation but for this there is no tool”. They can only take tiny steps to make progress during their helping work with the people living here, to access a result they would need people, time and money. She said that according to their experience if somebody moves into Neszűr they move down to this standard.
They do not know what will happen with the people living there, and those who have been to Neszűr to see the original function of it got completely lost as everything was stolen from them.
Civil experiments to sort out the situation in Neszűr
In 2003 with the assistance of the Hungarian Red Cross a community developing program launched based on active participation in Neszűr. The town received an advance information in September and the leaders of the affected areas ensured the program about their support.
Following this a collective reflection took place with the people of Neszűr and with those institution leaders who could have a role during the problem resolution. They stated during the needs assessment made in Neszűr that 310 registered resident lived in Neszűr. In connection with the data Kiss1 Kiss2 draws attention to that in 2005 they counted 254 families. Also as the result of a survey by Red Cross we know that the quarter of people living there were single and elderly.
The Jászság Red Cross won 1,1 million HUF from the International Red Cross and the local government also contributed to it with 1 million HUF. They made health screening, enlightening lectures, there was a removal of garbage in spring and autumn as well as for providing healthy drinking water an artesian well was drilled. It should be emphasized that the local government employed a social worker at that time. An auxiliary police was created and they took measures to stop overgrowth of stray dogs. The Jászkun Volán also launched bus services which eased children getting to school, and there was a summer camp organised for children of Neszűr.
In the local newpaper's articles about changes, and achieved results can be followed up too and based on the created community space one of the owners made such a statement: „ People missed it a lot. This is good for the children too that they have a place to play. We come here from Pest, we have a big garden here. Lately lots of garbage disappeared and the roads are viable. The neighbours also watch out for each other so our weekend is more pleasant in Neszűr”. (senior. Kiss3)
In 2005 as a result of a later tender Jászság Red Cross received another 1.060.000 HUF fund to go on with the program as the original aim was not managed to achieve yet to the effect that they complete creating a self-organised community to manage interests. They organised several programs and more and more people joined the community work transacted by Red Cross.
The task was completed taken on by Red Cross when in 2007 Hajta-Öregerdő-Neszűr Association (HÖN) was established but Kiss4 draws attention that „ the only thing that nobody thought of that power of organising which existed in red Cross was not in the new civil organisation. So this program neither brought a permanent result than the possibility that was resided in it”.
The association organises programs for the children of Neszűr on several occasions a year and they try to support children who have outstanding school results. „ All of this is only one drop in the sea as the basic matters of Neszűr the bad publish safety, the lack of public services, unemployment, the situation of gipsy is still not solved. ” (Kiss5)
In the autumn of 2007 Hajta-Öregerdő-Neszűr Association held two forums then one more followed it with title of „ the suburban of Jászberény wants to live”.6
In the first forum the lack of security of property was presented as a highlighted topic while the seconds important result is that dr. István Forgács honoured notary stated: „ the strength of the town is not enough to solve the problem in its root”.7
Following this they contacted Fülöp Benedek, the FVM state secretary who took part in the access to Neszűr. At that time the idea of tree planting and afforestation came up.
In the third forum János Nagy the president of Hajta-Öregerdő-Neszűr Association reasoned that „ in the last 18 years Neszűr has become the restroom of Jászberény”.
In the autumn of 2010 the Várunk Foundation based in Gyöngyös won a 60 million EU support primarily to improve the situation of gypsies. The work started with a survey again in which it came up that the current population of Neszűr is 600 people and two-thirds is not of gipsy origin so only one-third of people living there is of gipsy origin. Furthermore they stated again that publish security is not good enough in Neszűr, there is no public lightning, and apart from the current supply there are not any utilities, the removal of garbage is not solved and part of the people in Jászberény pile up their rubbish there.
The Várunk Foundation considered leading people of Neszűr back to the world of work the most important in order to promote this they trained mentors and held trainings and presented job searching techniques.
After this they looked for employers who would employ the people living and participating in here. Kiss8 reported about the results as follows: „ We managed to place 6 people in June but there was one who could not manage even two weeks at Electrolux. The role models failed at many times as it happened that their surroundings and friends managed to talk them out of working.
It is the interest of someone to keep them in the state of day labour as not everybody vacuous aid watcher there but many of them scrape their living like this in Neszűr. „
The 3. publication of 2012 of Jászkürt wrote again the Várunk Associtation's already mentioned tender and it told about that within the project nine people worked in 2011 for a longer or shorter time typically in casual employment. The article that was published in January described as follows the situation created at the beginning of the year „ Unfortunately Csaba Tasi informed us about that in the last days of last year none of those in Neszűr participated in the program had a job. The casual employments were over. It also came up in the meantime that there were some who only thought that they working in a registered workplace and they worked legally. It was not like that. Others thought that they were employees a big company but they only had papers at the Employment Agency.” It occurred that they had a job only for 6 weeks but nobody told this to them in advance”. One more update at the end of the same article : „ While we were editing our newpaper the following news came that in the first days of January they found jobs for 3 people of Neszűr and a 4th one was being recruited at the time. All this demonstrates that temporary employment possibilities can be counted on sometimes which is a help for a couple of people indeed but it is a solution for a short time.”
The project officially ended on 28th February 2012. The mentoring network contained five social experts and 20 mentees which number was added to later. According to the program's professional manager Csaba Tasi social pedagogist the tender completely achieved its goal, the mentoring network can work on its own. In the closing conference András Nagy town councillor of contacts also praised the aims of the integration tender. However „ from now the network depends on itself and the obtained knowledge. Now it will reveal truly whether the change of attitude was successful or not during these months.” (Erdei10)
Tamás Rácz Leader of the Local Gipsy Government talked about that he knew the view according to which the amount of money should not have spent on such a program but to create workplaces or to buy a school bus. But he said the tender was about to make participants be able to get into the world of work and to hold on to it. He phrased his hope that there would be a carrying-on and he made a promise „not to let go the people of Neszűr's hold.” 11
Tasks to be solved
The two demonstrated experiments confirms that it is not sufficient to focus on one subproblem but there is a need for a more comprehensive intervention than this. Hereinafter I represent the future tasks of Neszűr in an aimpyramid.
2. ábra: A végén van leírva
We can determine sorting out the situation of Neszűr as an overall objective to which we can assign two main priorities: on one hand the circumstances of Neszűr, on the other hand improving the state of the local society. Both of them are really complex in the impaired there is only a possibility to show the main special and specific aims.
To sort out the state of Neszűr it is a must to restore public security as most of the problems are related to this. People owning property in Neszűr are not satisfied with the effectiveness of the police's, auxiliary police' and field guards' work. As I have written down before they feel that not everything possible is being done and the law does not give them a possibility for this in order to protect their property and the owners of Neszűr. So it is necessary to assist the work of police, auxiliary police and field guards.
The removal of garbage and recycling are also determining in order to sort out the state of Neszűr. Recently the biggest illegal disposal site based in the area has been liquidated which is protected and kept in order by public workers till autumn but it is to be feared that after this the garbage agglomeration will begin again to which the people town also contributed to not only the people of Neszűr. Moreover this is a more urging question to solve the problem of waste management of the building sites of Neszűr as earlier many people brought their waste to the formerly liquidated disposal site but currently it is typical that they piled them up around their houses. There are several resolving suggestion can be found to handle the problem, the most effective seems to create a disposal site at every accommodation road from where the piled up garbage is taken away free of charge on a weekly basis.
It is also important to improve the human infrastructure as the water supply is not provided in other words there is no possibility to wash clothes and have a wash properly till then no integration can be hardly visualised to accomplish. It is to be highlighted that this will raise further questions because these kinds of developments can make Neszűr more attractive for the future residents but the town management's opinion is that they do not wish to create a housing estate in Neszűr.
The other main aspect of sorting out Neszűr's state to improve the condition of the local society to do this it is needed to decrease isolation. We can see that this local society has an increasingly negative social and demographic indicators. The number of people habitually living there is increasing which is on one hand due to the migration, on the other hand the population- mainly of gipsy origin – child bearing at a more early age. Besides those building site owners and farmers belonging to the local society of course who are concerned as producing agricultural product or working on their hobby sites. In the situation of the later ones I mean the building site owners and farmers improving public security would make a big difference but mainly in the case of habitual residents of 3-4 and 5-6 accommodation roads we can talk about a more complex set of problems.
The surveys presented in the essay confirm that the adult population has extremely bad employment indicators, it is also a problem to make the increasing children community go to kindergarten and school. Taking up employment, specially being employed in the primary labour market would be the most ideal but we can consider a result to able to be employed in the public work program. It can also be a considered alternative to establish a social trust but to do this there are no necessary conditions available. Going to kindergarten and school on a regular basis is made difficult for the children of Neszűr even if we only see that they have to walk kilometres to catch the rarely running buses. It came up that it would be easier if they could buy or hire a school bus. In Neszűr a community building can be found which has such functions ( the öregerdei school) where even a daycare service could be realized or a school can be operated.
The are oppositions among the members of the population which created a fault-line to lead a law-abiding lifestyle not to lead it. To treat this the above mentioned – to keep and make the current laws coherently kept ; besides to support the work of the police, auxiliary police and field guards it is accounted for developing and building up the community in Neszűr. The later task is partly solved by Hajta-Öregerdő-Neszűr Association which – among other things- organises cooking competitions. This civil organisation – obviously was not created for this aim- has not got the sufficient human resources and experts to handle the conflicts with professional tools. So besides supporting the current civil organisation's work it is necessary to call in such an organisation or experts that have the appropriate competencies to handle problems.
Conclusion
In my essay I have tried to review the processes going on and emerged problem agglomeration in the last 20-25 years in Neszűr. We can conclude that in the last years a ghettotizing process has been going on in Neszűr however the recent interferences have apparently achieved some success but they did not mean an effective change. The cause of it all that they have concentrated on only a part of the complex problem agglomeration instead of a complex treatment.
As I have presented there are several tasks to be solved and it should be highlighted that the relationship between the land owners and the people living must be treated. There is a number of conflicts in this local society mostly among the law-abiding people of Neszűr, the land owners and the violator immigrants.
We can draw the interference that as a first step the proper public security would be a huge step for the people of Neszűr in a longer term it is absolutely necessary to apply the tools of the development and social work in the society to stop and turn back the current processes.
Literature
Albert József – Kalocsai Adrienn: The „Devil's Tower” – ghettozizing in Veszprém.
Esély 2009/4 55-79.
Andorka Rudolf (2006): Introduction to Sociology. Osiris Kiadó Kft., Budapest
Ferge Zsuzsa (2000): The edge of the society and human integrity. Esély 2000/1 42-48.
Memoirs, strategies, action plans
Integrated Town Development Strategy of Jászberény Town 2007-2013.
http://www.jaszbereny.hu/dok/vfs.pdf
Public security and crime prevention action plans of Jászberény Town 2011-2014.
http://www.jaszbereny.hu/dok/h6_2011.doc
Equal opportunity program of Jászberény Town (2011)
http://jaszosszefogas.hu/userfiles/EselyegyProgram.pdf
Baginé Gavaldik Lívia – Lengyelné Nagy Beatrix (2012): Handout about the local government's supplying tasks of children' well being and protection.
Dr. Buda Sándor – Dr. Pap Magdolna (2012): Handout about the official activities completed for the protection of children.
Budai Lóránt (2011): Report of the Neszűr work group
http://jaszberenyonline.hu/sites/default/files/Neszur-mcs.pdf
Newspaper articles
Erdei Gábor: Neszűr – closed gipsy integration program. 2012.04.29.
http://www.jttv.hu/neszűr-lezárult-roma-integrációs-program (2012.12.27.)
Kiss Erika: The dusk of Neszűr.
Jászkürt 2011. augusztus 04. XXAugust 31. copy
Kiss Erika: Do not give only fish but also a net for fishing!
Jászkürt 2005. július 23. XVII. volume 29. copy
Kiss Erika: „Gipsys want to work”.
Jászkürt 2012. március 01. XXIV. volume 9. copy
Forum in the Öregerdei Children Camp Site – The surburban of Neszűr wants to live...
Jászkürt 2008. április 5. XX. volume 14. copy
They have been given a net but for now the fish is small.
Jászkürt 2012. január 19. XXIV. volume 3.copy
Public security, public order, life and property safety.
Jászkürt 2007. november 03. XIX. volume 44. v
* a táblázat: Sorting out the situation of Neszűr, Improving the circumstances of Neszűr, Imporving the state of the local society, Public Security, Removal of waste and waste management, Improving human infrastructure, Increasing employment indictaors, Assisting children going to kindergarten and school, Building up and developing community, Consistent law abiding, Liquidation of illegal disposal sites, Taking up employment in the primary labour market, Assisting children's commuting to kindergarten and school ( e.g. School bus), Strenghtening the existing civil co-operation ( HÖN), Assisting the work of the police, auxiliray police and field guards, Solving the waste management of Neszűr's building sites, Daycare services even estabishing a school, Organizing community programs.
Chart 2. Determining the future aims of Neszűr ( aimpyramid)
More
Less
Translation education
Bachelor's degree - PTE
Experience
Years of experience: 20. Registered at ProZ.com: Nov 2016.
Learn more about additional services I can provide my clients
Learn more about the business side of freelancing
Help or teach others with what I have learned over the years
Improve my productivity
Bio
I have been translating since 2004. I gained my English knowledge in the UK and in the USA having lived and studied in these two countries for a couple of years. In my translations I strive to use the figure of speech of these two countries. In my translation repertoire many areas have got a place but mostly besides general English the business, real estate and finance sectors can be considered.
Some of my reference jobs:
Shimizu Co. Ltd (Budapest)- Interpreting from English to Hungarian and vice versa ( 1998)
Krisztina,Adrián and many others- Translating the first page of Theories
Péter- Translating a blog
Gábor- Translating an essay
Mónika and many others- Translating CVs
Vivien-Translating a marketing text
Lancaster - Translating a marketing text about cosmetics
Menu of Koppány Inn
Fémhatás- General Supply Agreement ( 25 pages)
Gróf Fogtechnikai Labortórium- Translating their website
Sagemax - Translating their website
Transdanubia - I have been translating Lease and Sales Agreements for Real Estates and Lands. I have also been working on a lot of utility contracts. General business translating is my daily work. The last 3 years I have done some translation and interpreting nearly every day.
